Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

rövid ideig tartózkodott a faluban. Csupán a Kanyó és a Keresztúri családnál tudjuk hitelesen bizonyítani, hogy mikor jutottak nemesi címhez. Az adózás alól felmentett nemeseket ritkán írták össze, így családtörténetük megírásához kevés adatot meríthettünk ezekből. A községben lakó adózók (jobbágyok, zsellérek, pásztorok, stb.) nevét tartalmazó általunk ismert első összeírás 1698-ban készült. A gyakran megismételt felmérések a családkutatás megbízható forrásai, hiszen ezekből tudhatjuk meg, hogy milyen nevű családok éltek Herencsényben az elmúlt évszázadokban. Az összeírások nem csak a családneveket közlik, hanem a családfők vagyoni állapotára is utalnak. Megtudhatjuk, hogy milyen nagyságú telekkel rendelkeztek, mennyi állatot tartottak, mennyi gabonát termeltek stb. A családok múltjának, összetételének pontosabb adatolásához nélkülözhetetlenek az 1746. évtől vezetett anyakönyvek. A plébánián őrzött születési, házassági és halotti anyakönyvekbe mindenkit bejegyeztek (katolikus, de a 18. században az evangélikus vallásúakat is), akik a faluban születtek, házasodtak vagy elhunytak. Ezekben nem csak a jobbágyok, zsellérek, hanem a cselédek, nemesek neveit is megtaláljuk. Adatai segítségével gyakran nyomon követhetjük az egymást váltó nemzedékek összetartozását, rnég abban az esetben is, ha több azonos, esetleg máshonnan származó nevűek éltek együtt a faluban. A házasságkötésnél, az elsőszülött gyermeknél olykor azt is feljegyezték az anyakönyvbe, hogy a házastárs, a szülő korábban hol lakott, amely a családok származási helyének megállapítását könnyíti meg. Az alábbi ismertetésre kerülő családok történeténél mindazon adatokat felhasználtuk, amelyeket a fentebb említett források őriznek. 1698-1950 közötti időből több száz családnevet gyűjtöttünk ki a rendelkezésünkre álló dokumentumokból. Valamennyi család bemutatására nem vállalkozhatunk, hiszen például a cselédek között magas volt azoknak a száma akik csupán néhány évig laktak a faluban, majd tovább költöztek. A jobbágyok (1848 után gazdák) zsellérek és nemesek között is találhatunk olyanokat, akiknél az egymást váltó nemzedékeket nem tudtuk jegyzékbe venni, mert rövid itt-tartózkodás után elmentek a faluból. Történeti feldolgozásunkba csak azokat a családokat vontuk be, akik az összeírásokban, anyakönyvekben egyaránt szerepelnek,