Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

NÉPMOZGALMI ADATOK

HALÁLOZÁSI ADATOK Alábbi táblázatunk az elhunytak számát mutatja be korosztályokra bontva. 48. sz. táblázat Az elhunytak megoszlása halálozási életkor szerint 1751-1950 között Év/ életkor 17511800 % 18011850 % 18511900 % 19011950 % 1 o 0-1 270 30,40 395 23,89 531 31,85 310 28,67 1-5 202 22,74 393 23,77 283 16,97 113 10,45 6-10 49 5,51 115 6,95 93 5,57 44 4,07 11-20 46 5,18 81 4,90 106 6,35 58 5,36 21-30 49 5,51 90 5,44 100 5,99 59 5,45 31-40 54 6,08 121 7,32 119 7,13 40 3,70 41-50 61 6,86 118 7,13 112 6,71 57 5,27 51-60 66 7,43 161 9,73 135 8,09 73 6,75 61-70 58 6,53 135 8,16 111 6,65 138 12,76 71-80 23 2,59 27 1,63 60 3,59 128 11,84 81-90 6 0,67 15 0,90 15 0,89 56 5,18 91-100 4 0,45 2 0,12 2 0,11 5 0,46 Összes 888 1653 1667 1081 A 18. század második felében a megszületett gyermekeknek több mint a fele (53,14 %) az ötéves kort nem érte meg. A későbbi időszakokban is jelentős a gyermekhalandóság (47,66 % - 48,83 %), csupán a 20. század első felében csökkent 39,12 %-ra. Ezen belül a csecsemőhalandóság (0-1 éves korban) a legnagyobb. A 19. század végéig, a felnőttek nagyobb része 51-60, illetve 6170 éves korában hunyt el. Századunk első felében a legtöbben 6170 és 71-80 éves kor között haltak meg, amely az életkor kitolódását jelenti. Ezt bizonyítják az átlag életkor kiszámított adatai is. A