Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

4. század végén pedig - a népvándorlások korának kezdetén - a hunok jelentek meg vidékünkön. A különböző germán népeket, 568 körül, az elsősorban lótenyésztéssel foglalkozó avarok váltották fel. Sírleleteik Herencsényből nem ismertek, de a közeli Szirákon, Nógrádsipeken, Cserhátszentivánon ékszereket, nyerget, kantárt, vaslándzsát, háromélű nyílhegyet találtak a feltárt avar sírokban. A törzsszövetségben élő avarok a Kárpát-medencébe érkezve földművelő szláv lakosságot találtak. Az avarok 250 éves uralmának Nagy Károly római-frank császár vetett véget.

15 A 9. század elején (809-902 között) a honfoglaló magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe, akik a Cserhát hegység sűrűn lakott szláv településein is korán megjelentek, erre utalnak a nógrádsipeki leletek, Terény és Szandakér neve. Heréncsény község neve szláv eredetű, mely feltételezi, hogy a honfoglalás előtt vagy a honfoglalás korában mint település már létezett. A község határában pusztaként ismert Liszkó és Haraszti nevét is a szlávok adták, mint önálló települések - talán megengedhetjük ezt a feltételezést -már a honfoglalás korában meglehettek. A három település nevével viszonylag későn találkozhattunk az oklevelekben. Liszkó első említését az 1279. július 6-án kelt oklevél őrzi melyben arról olvashatunk, hogy az esztergomi káptalan bizonyítja: Etthuru fiai felosztották egymás között Berzence, Zalatna, Lyzkouch (Liszkó) stb. nevű földjeiket.

16 A későbbi 1332, 1395, 1439. évi oklevelek önálló helységként említik Alsó- és Felsőliszkót. Haraszti nevével 1290-ben találkozhatunk először, 17 akkor még mint önálló község szerepel. Heréncsény nevének legkorábbi említése egy 1303-ban kelt birtokadományozási oklevélből ismert.

18 A FALU BIRTOKOSAI A honfoglalás kori nemzetiségi szállásterületek, a földművelésre való áttéréssel egyidőben, a király vagy a nemzetségfők tulajdonába kerültek. Megyénkben, a nem királyi birtok jelentős része há-