Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
NÉPMOZGALMI ADATOK
A cselédek többségét a három legnagyobb birtokon (Teleki, Nedeczky, Schönberg) írták össze. A faluban ekkor 561 fő lakott, a cselédekkel együtt 954 fő volt Heréncsény lakóinak száma. A cselédek a község lakosságának 41 %-át tették ki. A három legnagyobb uradalom cselédeinek száma (családtagok nélkül) 1900-1930 között az alábbiak szerint alakult. 178 38. sz. táblázat Az uradalmi cselédek száma 1900-1930 Ev Teleki Schönberg Nedeczky uradalom 1900 20 14 5 1904 25 17 12 1908 28 20 14 1913 41 19 19 1918 44 24 14 1930 52 20 18 1930-ban, az országos népszámlálás adatai szerint, a külterületen lakók számát is ismerjük. Ezek szerint Alsóliszkón 160, Felsőliszkón 46, Harasztin 56, Alsó- és Felsőbikk pusztán 71, Nelásd pusztán 24 fő lakott. A falu lakóinak 32,13 %-a külterületen élt. A Vajdafaluban lakó Schwarcz Simon birtokán, a fentebb felsorolt években 8-10 cseléd dolgozott. A Negró, a Beimel uradalomban sem változott az állandóan foglalkoztatott cselédek száma. A faluban lakó Kohn testvérek (Jakab, Samu, József) 17, Kiszner Jakab 14 cselédet alkalmazott 1908-ban. Az 1940-es évektől a cselédek száma egyre kevesebb lett. A külterületen lakók száma 1950-re a korábbi 357 fővel szemben 283 főre csökkent, az országos összeírások adatai szerint. Két évtizeddel később, 1970-ben, Liszkópusztán már csak 26, Nelásd pusztán 2 fő lakott. Az 1980-as évek elejétől a puszták (Liszkó, Nelásd, Bikk) teljesen elnéptelenedtek. A gabonáért megvásárolt cselédlakásokat lebontották, az építőanyagot eladták. A 20. század első felének vallási és nemzetiségi megoszlásáról az alábbi adatokat jegyezhettük ki a népszámlálási kötetekből:
