Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

NÉPMOZGALMI ADATOK

A 19. század közepétől 1996-ig a falu lélekszámának alakulását az egyházi és a tíz évenként (1870-től) megismételt országos népszámlálási adatokból tudjuk összeállítani.

175 34/a. sz. táblázat Heréncsény lélekszáma 1861-1996 között 1861 1870 1880 ! 890 1900 1910 1920 1930 883 1055 869 1076 1057 1114 1151 1111 1940 1950 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1227 1239 1298 1154 957 757 741 802 Közvetlenül az 1848-as szabadságharc után a falu lakosságának létszáma nem emelkedett, hanem csökkent. Az 1847 és az 1849. évi kolerajárvány, a tüdővész és egyéb betegségek 159 fővel csökkentették a település létszámát. De 1854-ben és 1858-ban is sok áldozatot követelő járvány pusztított a községben. Nem véletlen, hogy a lakosság száma 1850-1858 között 84 fővel csökkent (1858ban 809 fő élt a községben). A 19. század közepére lelassult majorsági termelés az 1860-as évektől ismét fellendült. Liszkó és Haraszti pusztán egyre több cselédet alkalmaztak, az ekkor cselédekkel benépesülő Bikk puszta is növelte Heréncsény lakosságának számát. A faluban is (pl. Vajdafalu) épült néhány cselédház, a kisebb földbirtokosok kommendes cselédeinek elhelyezésére. Az 1870-ben tartott népszámláláskor a község lakosságának létszáma már meghaladta az ezer főt. Azonban az 1872-1875 közötti magas halálozási szám 1880-ra közel kétszáz fővel csökkentette a faluban lakók számát. A legtöbb áldozatot követelő év - mint már említettük - az 1873. volt, amikor néhány hónap alatt 122-en hunytak el kolerajárványban. A jelentős lélekszám csökkenést, a fejlett gazdasági központtá alakult Liszkópuszta munkaerő igénye, az 1880-as években Nelásd puszta benépesítése ellensúlyozta, a falu lélekszáma így ismét ezer fölé emelkedett. A népesség számát természetesen nem csupán az újabb cselédek letelepítése növelte. A később bemutatott statisztikai táblázatokból kiolvasható, hogy a 19. század közepétől az átlag