Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

NÉPMOZGALMI ADATOK

NÉPMOZGALMI ADATOK Heréncsény társadalma, a megye más falvaihoz hasonlóan, eltérő vagyoni állapotú családokból tevődött össze. A telki földekkel (szántó, rét, legelő) rendelkező családok száma, különösen a 18. században és a 19. század első felében, nem volt jelentős. Nagyobb számban voltak megtalálhatóak a csekély földterülettel bíró, kevés állatot tartó zsellérek. A falu társadalmából nem hiányoztak az uradalmakban dolgozó kommenciós cselédek, napszámosok, szolgák, akiknek egy része a község túlnépesedett családaiból került ki, de sokan jöttek a környező településekről is, hogy maguk és családjuk megélhetését biztosítani tudják. Viszonylag magas volt a faluban a nemesek száma, akik közül többnek az életkörülménye alacsonyabb volt mint a parasztok átlagának. Az anyakönyvekből, ritkán az összeírásokból tudjuk, hogy különböző mesteremberek is (molnár, csizmadia, kovács, kőműves, ács stb.) letelepedtek Herencsényben. A község története során sajnos ritkán készült olyan összeírás, amelyből az itt lakó családok számát, összetételét megismerhetnénk. A 17. század végétől ugyan rendelkezésünkre állnak az adózó családokat név szerjnt feltüntető lajstromok, de ezek a falu társadalmi összetételének, létszámának megállapítására nem alkalmasak. Az összeírások ugyanis csak a település egy szűk rétegének (jobbágy, zsellér, esetleg mesterember) név szerinti számbavételére törekedtek. Az adózásra nem kötelezett nem csekély létszámú cselédek, napszámosok, szolgák, szolgálók, stb. neveit e kimutatások nem tartalmazzák. Az adózás szempontjaira épülő összeírásokról azért teszünk említést, mert számuk ugyan jelentős, de a falu lélekszámának kiszámítására nem elegendőek. Segítségükkel még megbecsülni sem tudjuk, hogy a 17. század végén vagy a 18. század