Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

1560-ban: Herenczen 1620-ban: Herechyen

6 1635-ben: Herenczen Q 1643-ban: Herenczhen 1656-ban: Heréncsény, Herenczin

9 1676-ban: Herenczeny

10 1700-ban: Herenczen, Herenczin

11 1727-ben a község ekkor készült pecsétjén Herenzen olvasható, de az ebben az évben készült összeíráson tübbször is Herentsén alakban fordul elő.

1

" 1748-ban: Herentsén

13 1837-ben: Heréncsény.

14 A későbbiekben a község nevét ebben az alakban írták. A középkor későbbi századaiból származó írásos emlékek sem adnak bő ismeretet az itt élő népekről. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján alig tudunk arra a kérdésre válaszolni, hogy kik lakhattak a faluban, milyen lehetett társadalmi rétegződésük, milyen nagyságú földön gazdálkodtak, mennyi állattal rendelkeztek. A honfoglalást követő időben is előfordulnak olyan századok - a 17. század végéig - amelyekből egyetlen adatunk sincs a falu történetére. Más esetekben, a ritkán fellelhető forrásokból csupán arra következtethetünk, hogy Heréncsény, Liszkó, Haraszti stb. települések léteztek a középkorban, de tulajdonosait, adózóinak névsorát nem ismerjük. A hiányos és szűkszavú dokumentumok alapján csupán vázlatos képet adhatunk Heréncsény középkori történetéből. Még nehezebb a helyzetünk, ha a 13. századot megelőző időszak történelmi eseményeit kívánjuk feltárni, hiszen ebből az időből írott források nem maradtak ránk. Az egymást váltó korszakok hiteles forrásaként a régészek ásója, a földmunkák (szántás, építkezés, stb.) során előkerült leleteket tekinthetjük. Heréncsény és a környező falvak régészeti feltárására még nem került sor. Arra a kérdésre, mióta lehet lakott falu Heréncsény, milyen népcsoportok élhettek itt a honfoglalást megelőző évszázadokban, csak hiányos választ adhatunk.