Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

TEMPLOMOK

A templom történetének megismeréséhez jelentős segítséget nyújt az az ásatás, melyet Pamer Nóra, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség munkatársa végzett Haraszti pusztán. 168 Az 1967 nyarán történt ásatás eredményéről készült jelentésében megállapítja, hogy a középkori szintet az északi oldalon meglévő „de befalazott góti­kus ajtókeret küszöbvonala adja, míg a belső szint a mai járószint nívójában volt eredetileg is." JCL ÖL 19. ábra/ A Haraszti pusztai templom alaprajza A külső és belső járószint összehasonlításából arra az eredményre jutott, hogy a templombelsőbe 2-3 lépcsővel lehetett lejutni. A szentélyrészben egy két méter mély tojásalakú gabonavermet talált, a templom régi faragott köveivel lefedve. A verem valószínű a 17. század végén vagy a 18. század elején kerülhetett a templomba, mert a tanúvallomásokból tudjuk, hogy a „kurucok ideje alatt" itt tárolták gabonájukat a falu lakói. A feltárás során kormos falú fehér agyagedényeket is felszínre hozott a régész ásója, melyekben baromficsontok voltak. Az edé­nyek készítési ideje a 16-17. század fordulójára tehető, a templom újjáépítésekor - a baromfi csontokkal mint építési áldozat - kerül­hettek a földbe. A falakon kívül megtalált emberi csontvázakból a régész arra a következtetésre jutott, hogy a templom körül egykor temető lehetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom