Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

ISKOLÁK

táplálkozás és a tankönyvek terén mind a 40 összeírt jó besorolást kapott. 159 30. sz. táblázat A liszkópusztai elemi iskola tanulóinak száma nemek szerinti megoszlása 1949-ben I. II. III. IV. V. VI. VIL osztályos (fő) Fiú 4 4 3 5 ­3 3 Leány ­2 1 6 3 3 3 Az iskola további történetének ismertetésénél már csak két peda­gógus családról kell említést tennünk. 1952-1959 között Mayer István és felesége (Adorján Valéria), 1959-1962 között pedig a Szandáról áthelyezett Jónás István és felesége tanított az uradalom iskolájában. 1962. szeptember 16-án tartott tanácsülésen Veres János VB. elnök már arról számolt be, hogy ez év szeptember 1 -jétől, a kör­zetesítés miatt, a liszkópusztai iskolában megszűnt a tanítás, a gyermekek a herencsényi iskolába vétettek át. A körzetesítésre azért volt szükség - olvashatjuk a beszámolóban - „mert Liszkó pusztán 19 tanuló köteles fiatal volt, akiknek a részére egy pedagó­gus volt biztosítva. Az iskolás gyermekek szállítását jelenleg a Tsz. igás szekéren oldja meg, mely szállítási mód a hűvösebb és téli időben a gyermekek egészségére káros hatással lesz. Ezért java­solja a tanácsülésnek, hogy a gyermekek beszállításához vegyen egy sráf kocsit, melyre 5.000 Ft-ot csoportosítson át, október 15-ig vásárolja meg és tetőszerkezettel lássa el." 160 A termelőszövetke­zetnek csak néhány évig kellett gondoskodnia az iskolás gyerme­kek szállításáról Liszkó és Heréncsény között, mert a puszta az építési telkek hiánya, a villanyhálózat kiépítésének elmaradása miatt, az 1960-as évek végére a puszta elnéptelenedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom