Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

ISKOLÁK

korában megint nem eresztik „eleget tud már nagyon fainul kitanult." - Ha kérem a szülőket, hogy vegyen a kisfijának ABC-t, palatáblát, azt mondja „minek annak még kántor uram, hisz az még 139 se írni, sem olvasni nem tud." A tanulók iskolalátogatását, a szülők ezzel kapcsolatos szemléletét hitelesen bemutató jelentés alapján aligha csodálkozhatunk azon, hogy a tankötelesek jelentős része sem írni, sem olvasni nem tanult meg. Más községekhez hasonlóan, az iskolai oktatásnál fontosabbnak tartották a szülők, hogy gyermekeik a napi megélhetést segítő munkák elvégzésében legyenek járatosabbak. Amint a gyermek kora engedte, rábízták a libák, a sertések vagy a kisebb testvérek őrzését, hiszen a szülők e nélkül nem tudtak volna napszámba, szegődött munkájuk végzésére, a határban adódó teendőik ellátására menni. A falu idősebb lakói még emlékeznek arra, hogy több gyermek azért nem tudott iskolába járni, mert nem volt lábbelije, megfelelő ruhája. Kimutatásunk van arról, hogy az 192

1

/22-es tanévben 64 iskolaköteles gyermek főleg a cselédek gyermekei - nem tudott az iskolába beiratkozni, mert sem lábbelije, sem ruhája nem volt.

140 Az iskola munkáját felügyelő iskolaszék is arra kényszerült, hogy figyelembe vegye a gyermekek nélkülözhetetlen otthoni elfoglaltságát. Az 1918. május 9-én tartott gyűlésen úgy határoztak: „A tanítást május közepén befejezik, mert a szülőknek, főképp az anyukáknak nagyon szükséges már otthon iskolás gyermekük a kisebb gyermekek és a háziállatokhoz, hogy az anyák az esőzések után beálló igen szorgos tavaszi mezei munkákat végezhessenek, ami nemcsak családi, de országos érdek is."

141 A gyermekek fentebb említett otthoni munkájáról még a II. világháború után sem mondtak le a szülők. Géczy Imre, az iskola igazgatója 1953-ban azt kérte a tanácsüléstől, hogy a szülők otthon tegyék lehetővé gyermekeiknek a délutáni tanulását 5-8 óra között. Két tanácstag is lehetetlennek tartotta az indítvány elfogadását „mert a tavaszi munkák beáltával a délutáni órákban libákat kell a gyerekeknek legeltetni."

142 A tanítás eredményességét nem segítette az sem, hogy az iskolából hiányoztak a legalapvetőbb szemléltető eszközök. Egy 1908-ban készült felmérés szerint, az előírt 55 különböző taneszközök közül csupán 3 darab fali olvasótábla, 3 darab méter