Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

BÁNYAMŰVELÉS

25. sz. táblázat Heréncsény szénvagyona Vitális István 1934-es felmérése szerint Birtokos neve Északi rész Keleti rész szén mennyisége (millió mázsa) Glück 2,6 Nedeczky 1,6 3,2 Úrbéres 6 Kisgazda 3,1 0,4 Schönberg 4,9 Kakuszi 6,7 Schvarcz 6,7 Teleki 19,7 Összes 18,4 36,8 1934. augusztus elején Noszky Jenő is bejárta a község szénlelőhelyeit. A Köveskúti-hegy délnyugati oldalán találta a legjobb szénmezőket. Az 1930-as évek elején három kis bánya is működött a falu határában. Az Aranka-tárót, a község északi részén, szintén a 30-as évek elején nyitották meg, melyből gyengén kagylós törésű barnaszenet hoztak a felszínre. A 70-80 cm vastagságú szenet 18 fokos dűlésű, több mint száz méter hosszú aknán lehetett megközelíteni. A bánya dr. Mauks nevű budapesti ügyvéd tulajdonában volt, pénzhiány miatt azonban a szén termelése nem volt folyamatos. Az Aranka-táró szelvény rétegei az alábbi volt: szürke homok, 0,8 m fekete pala, 0,18 m szén, 0,12 m kovás fekete pala, 0,45 m szén, szürke homok. A történeti adatok szerint a Hárskút dűlő északi részén is nyitottak bányát. 1924-ben már csak benőtt, apró bányahányókat találtak ezen a helyen. A régi összefüggő széntelep leszakadt foszlányának tartották, mely összekapcsolódott a lignites kiskéri barnaszénmezőkkel. A herencsényi bányák műszaki felszereltségéről csupán egy adatunk van. A kőszénbánya 1935-ben készült felszerelési leltárába melyeket köztartozások fejében lefoglaltak - csupán egy kézi vil-