Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

BÁNYAMŰVELÉS

máztak, de a feltáró munkák miatt, a termelés nem nőtt, hanem kétszáz mázsával csökkent. A Schönberg testvérek a birtokukon lévő szénkibúvásokon, 1894-96 között, három tárót és egy kutatóaknát létesítettek. A feltárt széntelep vastagsága 0,45-1 méter között váltakozott. A szén fűtőértékét 4025 kalóriájúnak minősítették. A Schönberg birtokon lévő szénkibúvások iránt, 1916-ban, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. is érdeklődött, melynek megvizsgálására Hochhotzer Ernő bányamérnököt küldték ki. A megnyitott balázskerti árokban, az alig másfél méter vastag szelvényben az alábbi rétegződést találta: - felszínen világos agyagpala - 0,65 m barna fedüpala - 0,20 m fekete agyagpala szénlencsékkel - 0,15 m kékes agyag - 0,10 m fekete agyag szénlencsékkel - 0,45 m szén - kékes, képlékeny fedüagyag A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. főmérnöke egy másik kibúvást is megvizsgált ekkor, ahol a szén vastagsága meghaladta az egy métert, de azt vízzel erősen átitatottnak, mállottnak találta. A feltárt szelvény feküjében képlékeny anyag, szénnyomos agyagpala volt. A kivett szénminták meg sem közelítették az elvárható, hasznosítható minőséget. A főmérnök azt ajánlotta, hogy mélyfúrással meg kellene győződni a herencsényi széntelepek tényleges minőségéről. E szakvélemény alapján tíz fúrást kimélyítettek, melyek során 0,10,4 méter vastagságú szénmezőket találtak. A kutatásokból megállapították, hogy a felszínen csillámos homokagyag van, melynek vastagsága 200 méter körüli. így a herencsényi széntelepek feltárása csak mélyművelésű aknák kiépítésével lehetséges. A kitermelhető szén vastagsága ritkán haladta meg a nyolcvan centimétert. Az 1920-as években Bérczy Sándor főfelügyelő a Schönbergek táróját felnyitotta és megállapította, hogy a becskei és szandaváraljai bányákhoz hasonlóan a fejthető szén vastagsága 80100 centiméter között váltakozik. Az alsó táróban lévő homokos