Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

21. sz. táblázat Az állatállomány számának változásal870-1966 között Év Szarvasmarha Ló Sertés Juh összes ebből összes tehén ökör darab 1870 217 108 54 168 270 3912 1895 268 69 104 185 756 3269 1911 397 103 179 171 1303 3567 1935 341 114 87 182 1079 1151 1962 446 183 2 66 968 305 1966 494 189 55 842 839 Az összesítve ismert számadatokból nem állapítható meg, hogy ebből mennyi volt a gazdák és az uradalmak tulajdonában. Az adatközlők úgy emlékeztek, hogy a faluban csak a nagyobb gazdáknak volt tehenük, többségüket az uradalmak tartották. Az uradalmaknál a fejőstehénre azért is szükség volt, mert a cselédek, más alkalmazottak évi kommenciójukba egy-két liter tejet kaptak naponta. A Teleki uradalom 52 alkalmazottja 1931-ben 23.550 liter tejet kapott éves bérébe. Az 1960-as években csak a termelőszövetkezeteknek volt tehenük. Igás ökör nagyobb számban szintén csak az uradalmakban volt. A kisebb gazdák, az első világháború után, a fejőstehenet is járomba fogták. Korábban sem a községben, sem a megyében nem volt szokás a tehenek igázása. A gazdák többsége lovat tartott. Ezt nem csak az emlékezet, hanem az 1890-ben készült ló és lófogat összeírás is megerősíti. Ekkor a három uradalom és a negyven gazda tulajdonában 151 darab ló volt; ebből mén 9, herélt 47, kanca 91 darab. A lovak többsége (113 darab) a gazdáknál volt. A lótartó gazdák közül húsznak volt kettes fogata, négyes fogatot (3 darab) csak az uradalmak tartottak. A negyven gazda közül két lóval 15en, hárommal 17-en, négy lóval 8-an rendelkeztek, amely a lótartás jelentőségére utal még akkor is, ha ezeknek nagyobb részét, koruk