Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

is vásároltak a meglévő mellé. A falu lakóinak nagyobb része azonban szegény maradt, olcsó munkaerőt biztosítva ezzel a tehetősebb gazdáknak, uradalmaknak. 2. sz. kép / Istálló szénafelhányóval, épült 1940 körül A 19. század közepétől sajnos nem készültek olyan összeírások, kimutatások, amelyek az egyes családok tulajdonában lévő földek nagyságát, az itt termelt növények mennyiségét, az állatállomány összetételét és számát közölnék. Ezért a továbbiakban nem tudjuk bemutatni a paraszti telkek számának változását, a háztartásokra bontott állatállomány létszámát. A községről készült összesítő adatok ugyanis a parasztok és uradalmak összevont adatait tartalmazzák. A 19. század második felétől, az írott forrásokon kívül, az idős adatközlők visszaemlékezéseire is támaszkodhattunk a parasztság történetének vizsgálatánál. Az alábbiakban tekintsük át, hogy a 19. század második és századunk első felében miként változott a falu állatállománya.

93