Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Katonai élet

irodában volt. Tőle tudtam meg, hogy ki vagyok nevezve hadnagynak, még a Zinner felterjesztése folytán. Úgy is volt. Azonban néhány nap múlva Windisch-[Grätz] Pestre jött, Nádosy uram hadügyi államtitkár

117 (vagy mi volt) meghódolt és az én kinevezésem szépen elveszett. (Pedig ha eszembe jutott volna a szerénytelen szó, egy szavamba került volna Illuc Oláh János által, Egerváry által zöldágra juthatni.) Elmaradtam botorul, így múlt el 1848. 1849 Az újévet Pesten ülöttük meg. Már ekkor roppant izgalom uralkodott Pesten, a kormány és országgyűlés - amennyire lehet[ett] - nesztelenül vándorolt Debrecen felé. Úgy volt róla szó, hogy Görgey Pestet védendi és itt nagy ütközet lesz.

118 A polgárság iszonyún aggódott. Az emberek egymást rémítették Windisch-[Grätz]zel. Mi is azt hittük, itt csatát fogunk állni, főképpen midőn másnap, január 2-án a Hattyú előtt felállván a nagyon népes zászlóalj, az őrnagy a századokat felszólítá, melyek akarnak fegyvert, hogy itt Pestet védjék. Mind igent kiáltott. Azonban fegyver csak két századnak jutott. Kapott tehát az 1. század Buzgó [László] százados alatt és a miénk, a 2. század, Lovassy István százada. így vált el a két század azután a többitől. így vált el azután tőlünk Grisza is, ki más századnál volt kapitány.

119 (Legyen itt zárjel között feljegyezve azok névsora, kik a 49. zászlóaljnál akkor altisztek voltak ez ideig, amennyire rajok emlékezem: Bodó Jáfet székely, volt rendes katona, őrmester, Veres [Lajos] szintén olyan, Vujevich Zakariás ez kispap a kalocsai megyéből, Kurcinák Ferenc szinte olyan, Corda Bódog

120 a Bácskából, Katona Pál, Szathmáry Pál költő, ragyás fiú, ki Jász8;^