Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Jogászi és jurátusi élet

Pozsonyban időztem március 22-ig, és ha még pénzem tart, vagyis azzal takarékosabban bánok, tovább is ottmaradtam volna. Pozsonyban egy napon Majer Károllyal a lovardában lo­vat bérelvén lovagoltunk is, mihez én nem értvén, miután bará­tom lova elragadt, az enyim pedig utána, nagy szerencsém, hogy a végső fordulatnál lovamról ügyesen lemaradtam, kü­lönben a kapu alatt lehorzsolva halál fia leendettem volna. Ezen Pozsonyban töltött 12 nap alatt meglehetősen megis­merkedtem a várossal, honnan március 23-án a Ceres nevű gőzhajóra ülvén lementem Vácra, onnan másnap, azaz március 24-én mentem haza Balassa-Gyarmatra, hol mohón fogadtak, faggatva a pozsonyi hírekért engem, kinek karján e cocardás világban nemzeti színű széles szalag, mint nemzetőri díszjel pompázott. Ezután az izgalmas időket folyvást Balassa-Gyarmaton töl­töttem, nem foghatván semmihez, míg majd a jurátusi idő el nem érkezik. Formaliter mint joggyakornok (patvarista) időz­tem és foglalkoztam az irodalommal is, amennyire ily vidéki városban erre nem alkalmatos helyen lehetett. A Honderű számára összetákoltam Körmöcbánya leírását, amennyire azt akkor tehettem, amely megjelent a Honderű 1848. évi 10. számában. írtam még Pozsonyban, illetőleg csak kezdtem egy tudósí­tást írni az eseményekről, mely azonban abbamaradt bevége­zetlenül. Március 27-én Balassa-Gyarmatról írtam vidéki tudó­sítást a Honderű számára. Az országgyűlés befejezése után felálltak Pesten a ministéri­umok, rakásra neveztettek ki a hivatalnokok. Jó lett volna ne­kem is valami, ki már akkor nagyra törtem, de vártam a sült galambot, utánajárni nem volt mesterségem. E tekintetben élel­metlen lélek voltam mostanig. A Honderű megbukván, belőle Nádaskay és Zerffi Gusztáv szerkesztése mellett Reform című lap született. Szerénységem 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom