Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Jogászi és jurátusi élet

ra a vizsgák letételét megengedték, de csak az első évi folyamra. Mit volt tennem, ezt is elfogadtam. A városban lévén, a vendéglő előtt találkozván Nagy Pállal, akkor Puszta-Szalatnyán tiszttartóval, ez magához vitt az ünnepekre. Ott mulattam a jó házinép körében január 3-ig. Január 3-án Szalatnyáról bementein ismét Losoncra és letettem Steiler és Futó tanárok vizsgálata mellett az első évi jogtanulmányokat, mely után ismét Szalatnyára rándultam. Ott mulattam még január 4-[én] és 5-én. Január 6-án Losoncra mentem és onnan délben megindulván, a legcsikorgóbb hidegben gyorskocsin mentem és értem haza Gyarmatra. Minthogy Losoncra menet csak a theologiai folyamról volt iskolai bizonyítványom, ezt pedig a letett jogi vizsgáról adandó testimoniumban említni nem akartam, és különben is a losonci igazgató Kovács Benjámin szíves volt megígérni Steller professorral együtt, hogy bizonyítványomat a bölcsészeti folyamból felmutatandó bizonyítványommal összehangzólag úgy keltezi (datálja), hogy időt ne veszítsek, csak a bölcsészetről szóló bizonyítványomat küldjem el neki. Ennélfogva levélben Vácról kikértem a philosophiai cursusról szóló testimonialisomat, és azt elküldvén Losoncra és kívánság folytán Dr. Kovács Pált nevezvén magán volt tanáromnak (pedig nem volt), megkaptam nagy örömömre az első évi jogról szóló bizonyítványt, antidatálva 1846. évre. A jogi pályának fele tehát már megvolt. Az 1848. évre is ingyen - tiszteleti példányul - kapván a Honderű című szépirodalmi lapot, január [hónap] folytán ebbe vidéki levelet írtam, mely a januáriusi 1. szám piros boritékán jelent meg. Ezen januáriusi hóban a 2. évi jogtanulmányokon kívül készültem a számodolási tudományokból is (rationaria) magánvizsgára, hogy azután kormányszéki (ti. a helytartótanácsnál vagy a királyi kamaránál) hivatalra is képesítve legyek, miután 51