Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Papnöveldei élet

(ebben némi igaza volt), továbbá, hogy a Pesti Hírlapot hordatom. Elég az, hogy a vádakat nem találta a consistorium elégségeseknek arra, hogy minket, kik megintve sem voltunk és már négy éven át a seminarium alapján tartattunk, elküldjenek, hanem maradjunk felügyelet és próba alatt. Ezen határozat komoly fenyegetés mellett tudtunkra adatott és mi hárman különkülön termekbe szállásoltattunk, hogy együtt ne legyünk. Én az úgynevezett kis múzeumba[n] a kályha melletti cellába jutottam és tanulási órák alatt a leggyakoribb szerencsém volt a rectori kémvizsgálatoknak kitétetni, azonban az egész év alatt csak egyszer vesztettem rajta, hogy theologia helyett más olvasmányt kapott előttem. Különben templomban és minden alkalommal igyekeztem példásan alkalmazkodni a szabályokhoz, ami sikerült is. Tanáraim ez évben ismét Máté Zsigmond volt egyházi jogtanból és Rácskay Ferenc a theologia pastoralisból. Az előbbinél eminens, az utóbbinál primae classis lettem. Az önképző egyletnél vittem a főjegyzőséget és rám nézett az elnöki szék, azonban az év végén júliusban az egyletből kiléptem. Az egészre az adott okot, hogy egy bírálat kitételén (vajon személyeskedés van-e benne, vagy nincs) összevesztünk. Én tagadtam a személyeskedést, az ellenpárt - köztök iskolatársam Gyurinka Antal - állítá, tehát lemondtam. A következő évre ő lett az elnök. Megérdemli, mint esemény, hogy ide írjam, az is, hogy ez évben ti. július 15-én (1846-ban) nyittatott meg a Pestről Vácig elkészült vasút. Maga József nádor is jelen volt a megnyitó vonaton. E nap Vácra máskülönben szerencsétlen volt, mert tűz támadván délután 5 óra tájban, éjfélig tartott és mintegy 51 házat elhamvasztott. Július 17-én bevégezvén az iskolai évet, másnap, július 18-án hazamentem Balassa-Gyarmatra. 40