Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek

zetőrök az Esztergom megyeiekkel együtt az Ivánka Imre őrnagy vezette dunáninneni önkéntes mozgó nemzetőrség 3. zászlóalját alkották. A dunáninneni önkéntes mozgó nemzetőrség 4., nógrádi zászlóaljának parancsnoka ekkor Horváth Pál százados volt. 1849-ben honvéd őrnagy, a zászlóaljából alakult 62. honvédzászlóalj parancsnoka. 1849. március 22-én Görgei szolgálati vétség miatt elmozdítja. A cs. kir. 6. Württemberg huszárezred osztályai. A 48. Ernő gyalogezred 3. zászlóalja, Franz Begg Őrnagy vezérletével. A14. zászlóalj a pesti csatárzászlóaljból alakult meg. A korabeli bakancsok egyformák voltak, tehát nem volt jobb- és ballábas bakancs. A zászlóaljak altisztjeinek kellett figyelniük arra, hogy a katonák naponta-kétnaponta cseréljék lábukon a bakancsot. A cs. kir. 34. Porosz herceg gyalogezred 1. zászlóalja. A Zrínyi-szabadcsapatot a Bécsben toborzott, illetve a fővárosban hozzájuk csatlakozott önkéntesekből szervezték szept. 16-22. között. Parancsnoka Perczel Mór (1811-1899), reformpolitikus, 1848ban a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, képviselő, honvéd ezredes, majd vezérőrnagy, hadtest-, majd hadseregparancsnok. 1849 augusztusában emigrál, 1867-ben hazatér, képviselő lesz. A csata a jobbszárnyon már a délelőtti órákban megkezdődött. Nagy Iván valószínűleg a dél körüli horvát-magyar ágyúpárbajra emlékezhetett. Oldalmozdulatra. Jellaíic 1848. október 6-án Magyaróvárról Franz Dahlen von Orlaburg altábornagyhoz írott levelében írt arról, hogy a háromnapos fegyverszünetet használta fel arra, „hogy Győr felé egy oldalmenetet tegyek, hogy így biztosabb tért nyerhessek és segítséget vonhassak magamhoz". A levél a magyarok kezébe került, s mivel Jellacic oldalmozdulatából ekkorra a bécsi forradalom következtében már teljes visszavonulás lett, a 250