Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

I. kötet - Gymnasiális időszak

tóbb méginkább tökéletesedvén. Idővel ezen hévíz fölé (ha jól tudom 1843-ban) a mostan is álló fürdő és vendéglőépület állíttatott, és így a víz elfödettetett. Más nevezetes ért itt életemben az, hogy gazdám és neje igen becsületes, szíves nép pünkösdkor Pestre menvén, engem is elvittek magokkal, és így én akkor láttam először Pestet s Budát életemben. Utunk kocsin Bajnának ment, mert gazdám Bajnán gróf Sándor Móricnak

18 kastélyát fedetvén pléhvel, ott dolga volt. Megálltunk tehát ott és megnéztük a hercegileg bútorozott termeket. Először láttam életemben akkor ilyen fényt. Innen Zsámbékon, Pátyon, Budakeszin át értünk Budára, hol megszálltunk. Ott voltunk két nap, két éjjel és másnap bámultam Pestet és addig előttem ismeretlen kirakatait, nagy épületeit és népes utcáit. Az esztergomi iskolázás alatt - télen kivált - némi jót is míveltem, gyakran firkáltam és festegettem otthon, mi mégis később gyarapodásomra szolgált. Többi közt - mint emlékezem Fazekas Mihálynak 1826-ban megjelent versei

19 kerülvén kezembe, azokból irkáltam le magamnak egy gyűjteményt. Továbbá tanulván a magyarok történetét, egy névsort állítottam össze arról, ki, melyik király mikor és hol temettetett el. Az iskolai osztályozásban azonban nagyon leestem. Testvérem Imre semmit sem tanulván, a példa hatott, én is kevesebbet tettem, minek az lett a vége (hozzá járulván a tanár displicentiája is), hogy 31 tanuló közt összesen 19. sort kaptam, vagyis 10 jeles után az első osztályba kilencediknek jutottam. Nagyon szégyellve vártam evégett atyámot, ki mielőtt eljött volna, egy szintén balassa-gyarmati fiúval Djrvényi] B[ertalannal] megjártam Letkést, túl a Garamon az Ipoly mellett, szaporítva ezzel is tapasztalataimat. Augusztus 1-én megérkezvén atyám, nem volt oka örülni esztergomi iskolázásunknak, én I. osztályba estem a jelesek 19