Nagy Iván naplója. Visszaemlékezések - Nagy Iván Könyvek 1. (Balassagyarmat, 1998)

II. kötet - Velence és Oroszi

MCCLXXXVII." [Ez] hibás, mert ezen Stephanus nem azonos a IV. István magyar királlyal, III. András atyja nem volt király. Egyébiránt a kép nem egykorú, a többi ott lévővel együtt legfölebb a XVII. századból való. Ugyan e teremben vannak Morosini Ferenc velencei hősnek a peloponesusban vitt csatáinak festései. E teremben csak valami 3-4 arckép van, a szomszéd teremben vannak a család életnagyságú arcképei és alattok lemásolva a díszoklevelek is, itt látható márvány talajon Morosini Ferenc remek bron[z] szobra is, melyet a család hosszú ideig tartott rejtekhelyéről ide helyezett, mint fölötte a felírás mondja. Márvány talajon pedig ez olvasható: „Francisco Mauroceno Peloponesiaco adhuc viventi Senatus".

199 A régiségtárba és levéltárba be nem juthattam. E hónapban befejeztem kutatásaimat

200 a Marciana könyvtárban is, lemásolván - egyéb kivonatokon kívül - Gritti Luigi életére vonatkozó négyrendbeli XVI. századi olasz és latin codexet, melyeket a Magyar Academia-nak szántam. Emlékül ideírom az olasz színházi élményeimet is. A Feniceben, melyben húsvét nagyhetéig játszottak csak, Stiff elio után Rigoletto operát adták Piavétől, zenéje Verditől. Élvezetes mű, tovább két hétnél folyton gyönyörködtem benne. Rendkívülileg esett, hogy egypárszor még Nabucchodonozor opera is adatott. Valamint Tradita is, zenéje Sanellitől, és Le Nozze di Messina Biderra-tól, zenéje Chiaramonte-től. Az operák közepén szokás az egész balettot végigadni. Az idényben két balett (1. Hermosam és 2. Cagliostro, mindkettő Blasistől) adatott. A prima ballerina Fuoco Sophia volt. Ugyanez idényben adatott az Apolló (vagy San Luca) Színházban is opera. Itt láttam Otelló [t] (zenéje Rossinitól), I Lombardit és Attilát. A San Benedetto Színházban Monte Christof s egyéb drámát adtak. A Rialto-hoz közel fekvő óriás Malibran Színházban ek146