Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Szepessyné Judik Dorotta: A nagy háború itthoni arca II.
jelentkezett a jegyzésnél. ’’„Különösen kell, hogy azok vegyenek részt a kölcsön jegyzésben, kik épp a háború által rendkívüli bevételekhezjutottak. így a hadseregszállítók, továbbá gazdálkodók, kik lovaikat, járműveiket, terményeiket sokszor busás térítési díjak ellenében adták át a katonaság részére. Ezeknek leghelyesebb, ha nem a láda fiában őrzik az így kapott pénz összegeket... ”„Hazafiságunk próbakövét úgy álljuk ki, hogy az egész csodálja meg. Az első hadikölcsön után félévenként jött a többi. Összesen 8 hadikölcsönt jegyeztek Magyarországon: „a hadikölcsönjegyzés nem áldozat, hanem hazafias szent kötelezettség. ” „ Végül még egyet, az állam nem ingyen kéri a hadi kölcsönt, hanem mindenki, aki hadi kölcsöntjegyez biztos és jóljövedelmező értékpapírba fekteti bele pénzét. Nem áldozat tehát a hadi kölcsön jegyzés. ..”9 A hátországban jegyzett hadikölcsönök az infláció következtében elértéktelenedtek, és a hadikölcsön-vásárlók a háború lezárultával kárpótlást nem kaptak. Az elhúzódó háború miatt szükségessé vált a központosított anyaggazdálkodás, melyben - többek között - a hadiipar működéséhez szükséges anyagok is sorra kerültek: fémek, kender, gyapot, gyapjú, len, bőr és egyéb „pótanyagok”. így kerültek sorra a civil élet eszközei, köztük a réz. A nevezett anyag a háborúnak az egyik legfontosabb férne volt, a lőszerek készítéséhez nélkülözhetetlen. A Monarchia réztermelése igen alacsony volt, ezért komoly behozatalra szorult. Az antant blokádja miatt azonban a beszerzése — elsősorban a legnagyobb termelőtől, az USA-tól - lehetetlen volt. Az Országos Hadsegélyező Bizottság országos fémgyűjtési „akciót” hirdetett, melyben a vas és acél kivételével minden házi, konyhai és egyéb fémtárgyakat, melyek vörösrézből, sárgarézből, bronzból, nikkelből, illetve ólomból készültek, benne foglaltattak.10 Nemcsak fémet, hanem többek között a textilgyártásban igen hasznos csalánlevelet és csalánkórót, a gyógyszerhiány mérséklésére gyógynövényeket, vadgesztenyét és az élelmiszeriparban a tölgy- és bükkmakkot is gyűjtöttek. A háború okozta élelmiszerhiány csökkentésére jelentek meg azok a felhívások, melyek a mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területek növelését célozták meg az erdei tisztásoktól kezdve a kiskertekig. A zöldséghiánnyal kapcsolatban megjegyezték: „a háborús események folytán tavasszal lényegesen kisebb lesz a ZÖldségneműek, s így minden féle friss főzelék behozatala [...]. Mindenki, akinek kertje és alkalmas berendezése van, kötelességnek kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésre már jókor használja. ”11 A sajtóban számos alkalommal közöltek le olyan felhívásokat, melyek a katonák ruházatának a kiegészítését szolgálták. Többek között a katonák téli ruházatának biztosítására felvásárolták a juhászbundákat, illetve prémgyűjtésre hívott fel az Országos Hadsegélyező Hivatal. Ezeket a posta ingyen elszállította.12 A háború itthoni arcához, a hátország életéhez hozzátartozott az egyre szigorodó civil élet, a hazafias viselkedés kötelező elemének tartott hadikölcsön-jegyzés, a folyamatos gyűjtési felhívások, az élelmiszerhiányból is adódó rekvirálások. 8 Jegyeztünk hadikölcsönt! Felsönógrád. III. évf. 1914. november 19. 1. p. 9 Jegyezzünk hadikölcsönt!Felsönógrád. IV. évf. 20. sz. 1915. május 20. 1. p. 10 Fémet a hadseregnek. Felsönógrád. IV. évf. 15. sz. 1915. április 15. 11 Fláború és kertészet. Felsönógrád. IV. évf. 5. sz. 1915. február 4. 1. p. 12 Hirdetmény. Felsönógrád. IV. évf. 3. sz. 1915. január 21. 3. p. 95
