Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Szepesyné Judik Dorotta: Előszó
nagyobb településének, Balassagyarmatnak és Losoncnak a lakossága. A korszakban még az 1873-ban indult Nógrádi Hírlap (korábban Nógrádi Lapok, Nógrádi Lapok és Honfi Híradó) mindenkor az aktuális kormánypárt nézeteit képviselte, tartalmát is ehhez igazította. Támogatta a megyei hivatalos politikát, vitatta az ellenzéki törekvéseket. Tartalmában Balassagyarmatra és annak környékére fókuszált. Az I. világháború frontjait megjárt Jeszenszky Kálmán plébános Jeszenei álnéven is publikált benne.6 Szintén a kormánypárt szócsövének számított az 1917 júniusáig működő Nógrád. Az 1905-től hetente megjelenő Losoncai Újsága helyi Függetlenségi és 48-as Párt közlönyeként nemcsak a politikai, társadalmi vonatkozású hírekkel, hanem gazdag és színvonalas szépirodalmi cikkekkel elégítette ki az olvasók információéhségét. Szintén losonci a Nemzeti Munkapárthoz kötődő, hetente kétszer megjelenő Felsó'nógrád, mely pont a háború vége felé fejezte be működését. Kezdetben egyértelmű lelkesedéssel üdvözölte a háborút, később már csak hadi híreket közölt.7 A fent nevezett lapok háborús vezércikkei követték a közhangulatot. Először az ellenségkép felrajzolását tartották fontosnak, s a szavakban a gyűlölet jelent meg. A háború előrehaladtával a hátország belső problémái, a rezignáltság jelei egyre jobban megmutatkoztak. A vége felé a békevárás, a jövőbe tekintés, az elvárások váltak hangsúlyossá. A háború ideje alatt működésbe lendült a sajtófigyelés intézménye. A m. kir. igazságügyminiszternek a belügyi és kereskedelemügyi miniszterrel kiadott 12001. sz. rendelete értelmében a sajtótermékek ellenőrzésére a mellett a törvényszék mellett működő királyi ügyészség volt hivatva, amelynek területén a sajtóterméket előállító vállalat (nyomda) volt. Cenzúrázták a heti- és napilapokat. A lapszerkesztők egyre hosszabb listákat kaptak olyan témákról, melyeket nem volt szabad leközölni: ilyen volt a nemzetiségi- és munkásmozgalmak, az uralkodó utazásai, a csapatmozgások, a hátországi sztrájkok, tüntetések, ellátási nehézségek, a katonák hangulata, menekült- és hadifogolyügyek.8 A 12001. számú rendelet szerint tilos minden olyan hírnek közlése, mely a lakosság körében nyugtalanságot vagy izgalmat kelthet, hátrányos befolyással lehet a Monarchia katonai helyzetére és a hadviselés érdekeit is veszélyeztetheti. Csak azokat lehet megírni, melyeket a miniszterelnökség sajtóirodája közread, vagy amelyhez a nyomtatvány megjelenési helyére illetékes kormánybiztos hozzájárul.9 A császári és királyi 25. gyalogezred újságja csak 1918-ban jelent meg Losoncon Palóc Baka címen. Olvasható benne harctéri visszaemlékezés, elesett losonciak nekrológjai, ezredparancs-kivonat.10 Nógrád megye I. világháborús levéltári forrásai Nemcsak az írott sajtóból tájékozódhatunk a világháborúval kapcsolatban, hanem számos levéltári forrásból is tudjuk rekonstruálni a történéseket és azok hatásait. A kötet elkészítése előtt a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára anyagában, Salgótarjánban és Balassagyarmaton történő kutatás során az 1914-1918 közötti időszakon túl, a világháború utóéletére (hadifoglyok, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, emlékművek) tekintettel, 1925-ig a vonatkozó dokumentumokat feltártuk. Ennek során Nógrád vármegye alispánja, Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága, a Balassagyarmati Törvényszék iratairól, a mai Nógrád megye területén fekvő nagyközségek, kisközségek képviselő-testületi jegyzőkönyveiről, a kerületi iskolaszékek, a községi óvodafelügyelő bizottságok, az ipartestületek és családok iratairól darabszintű jegyzék és digitális másolat készült. Hungarika-kutatás keretében számba vettük a történelmi Nógrád megye I. világháborús anyagát a Besztercebányai Állami Levéltárban (Státny Archív v Banskej Bystrici), és annak losonci, valamint nagykürtösi fióklevéltáraiban. A kutatás során áttekintettük a Csehszlovákiába került Nógrád megyei rész 1914-1919 közötti közigazgatási és alispáni iratait; Losonc város 1914-1918 közötti képviselő-testületi jegyzőkönyve6 Jeszenszky Kálmán: Háborús utam emlékei. Lemberg-Lublin-Ivangorod-Krako. Balassagyarmat, 1917. 7 Nógrád megye századfordulós sajtótörténetét illetően lásd: Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtótörténete. 1846-1919. Salgótarján, 1985. 1918 sajtótörténetére vonatkozólag további adatokkal szolgál még Puntigán József: Losonc sajtója 1918-1944. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. XXIV. Köt. 2000. 155-170. p. 8 Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról. Bp., 2013. Napvilág Kiadó. 33. p. (továbbiakban: Bihari, 2013.) 9 Magyarországi Rendeletek Tára, Bp., 1914. 1973-1975. p. 10 Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtótörténete. 1846-1919. Salgótarján, 1985. 61. p. 7
