Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Szepessyné Judik Dorottya: A nagy háború igazi arca I.
Tudnivalók a kai она i ni ii nkásosztaiiok к i vezénylésére nézve. A katonai munkásosztagbknak mező- és erdőgazdasági munkára való kivezénylésére, foglalkoztatására, élelmezésére és díjazására nézve az 1916. évi 3000, 7100 és 19200—ein. számú Honv. Min. körrendeletben foglalt rendelkezések irányadók. A tavaszi szántás-vetési és szölömüvelési. továbbá az erdőgazdasági, a kaszálási, aratási és cséplési, valamint az egyéb tavaszi és nyári gazdasági munkálatok elvégzésére 20—20 katonából álló munkásosztagok fognak alakíttatni. Ezek a munkásosztagok altiszt vezetése alatt községeknek, városoknak, föld- és szőlőbirtokosoknak, fatermelő erdőbirtokosoknak, és vállalatoknak rendelkezésre bocsáttatnak. Egy és ugyanannak a birtokosnak, községnek, illetőleg városnak (vállalatnak) nemcsak egy hanem lehetőséghez és szükséghez képest egyidejűleg több katonai munkásosztag is fog kirendeltetni. A község által igénybevett katonai munkásosztag, ha annak szüksége és célszerűsége felmerül, egy és ugyanabban a községben több birtokos között fel is osztható. A kivezénylés idejének letelte után azonban az illető katonák póttestükhöz a munkásosztagban együttesen kötelesek visszatérni. A községek, illetőleg városok a katonai munkásosztagokat a saját, mint erkölcsi testületeknek tulajdonában levő földek, valamint a katonai vagy népfölkelést tényleges szolgálatra bevonult mezőgazdák ingatlanainak megművelésére igénybe vehetik, ha a szükséges munkaerő hiányzik. I. A katonai iniiiikúsoNZIngok igénylésének módja. A katonai mnnkásosztagok ki vezénylése iránti kérelmeket az igényelt katonai mnnkásosztagok számának, az időtartam, a rendeltetési hely- és a vasul i állomásnak megjelölésével, a törvényhatósági gazdasági munkabizottságnál kall — a munkábalépés napját megelőzőleg legalább Hl nappal — előterjeszteni. A kérvényben, vagy külön okmányban a folyamodónak ki kell jelentenie, Iwgy a katonai munkásosztagok kivezénylésével járó kötelezettségeket magára vállalja. A kérelmet a bizottságnak saját hatáskörében kell a birtok (fatermelő tizem) terjedelmének és a tényleg fennálló muukáshiánynak figyelembevételével elbírálni. Az indokoltnak nem talált kérelmek elutasításáról a törvényhatósági munkabizottság a folyamodókat azonnal értesíti, az indokoltnak talált kérvényeket pedig előjegyzésbe veszi, egyúttal figyelmezteti a folyamodókat, arra, hogy a kérelemnek előjegyzésbe vétele nem jelenti azt, hogy a munkásosztag minden cselre rendelkezésre fog bocsáttatni. A törvényhatósági gazdasági munkabizottság a rendelkezésére bocsátolt immkásosztagokat a munkásszükség rendjében az ott előjegyzett folyamodók között elosztja. Csak azok a munkaadók fognak elláttatni katonai munkásosztagokkal, kiket a th. munkabizottság előjegyez. A gazdasági munkabizottság elkerülésével a ini- nisteriumnál és bármely katonai hatóságnál előterjesztett kérelem nem fog figyelembe vétetni. II. ti igényeli iniiiikásoszlagok kiutalása és a kivezénylés időtartama. Az igényeli munkásosztagok a m. kir. honvédelmi minister távirati intézkedésére lehetőleg a rendeltetést helyhez legközelebb fekvő állomásparancsnokság által fognak kivezényeltetni. A katonai munkásosztagok a lehetőséghez és a szükséghez képest 2-5 hétre fognak rendelkezésre bocsáttatni. A kivezénylés idejének a letelte után az osztagok illetékes állomásukra bevonulnak. A vezénylési időnek esetlegesen szükséges meghosszabbítása a munkaadó által az illetékes csapattesttől (katonai állomásparancsnokságtól) kérendő. III. \ kivezényelt katonai inunkásoszlagok elszállásolása, élelmezése és díjazása. A Katonai munkásosztagoknak és az azok mellé adott altiszteknek elszállásolása és élelmezése a munkásosztagot igénybevevő község (város) föld, szőlő, vagy erdőbirtokos (vállalat) feladata. Az élelmezést a munkaadó a munkásosztagnak a póttest állal eziránt utasított altisztje által nyugta ellenében átadandó élelmezési pénzért tartozik teljesíteni. A munkásosztag tagjainak, valamint az azok mellé a munka végzése közben gyakorlandó felügyelet czéljáböl kirendelt altisztnek, a munkaadó mindegyik munkanapért a helyi szokásos napszámnak megfelelő díjazást tartozik kifizetni. Miután a mezőgazdaságokban (fatermelő vállalatok is) a végzett munka annak természete miatt rendszerint nem napszám, de darabonkint vagy méterenkint megszabott átalánybér mellett dijaztatik, a munkásosztag tagjai részére efféle munkánál a munka sikere érdekében ilyen szakmánybérek fizetendők. Az utazási költségek a munkaadót nem terhelik. a) A katonai mnnkásosztagok foglalkoztatása. A kivezényelt katonai munkásosztagok azok által foglalkoztatandók, akik a kivezénylést kérték, illetőleg a munkásosztagot megkapták. A katonai munkásosztagok kivezénylésének czélja, hogy elsősorban a halaszthatatlan mezőgazdasági munkák elvégeztessenek. Ha tehát valamelyik birtokoshoz kivezényelt katonai munkásosztagok a sürgős gazdasági munkát elvégezték, azok ne használtassanak fel ugyanott másodrendű esetleg később is elvégezhető gazdasági munkára, hanem vétessenek igénybe máshol, elsősorban a katonai vagy népfülkelési szolgálatra bevonult, illetőleg hadbavonult birtokosoknál sürgősen és halasztást nem tűrő mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ebből a célból a in. kir. minisztérium 1916. évi 600 M. E. számú rendeleté értelmében a járási és községi mezőgazdasági intéző bizottságok s a községi elöljáróságok a mezőgazdasághoz kivezényelt katonai munkásosztagokat kisérjek figyelemmel, vájjon a fentebb kifejtetlek értelmében felmerült-e annak a szüksége, hogy a kivezényelt katonai munkásosztagok máshol is foglalkoztassanak. Jelentéseikkel a törvényhatósági munkabizottsághoz forduljanak. b) A napszámbőr megállapítása. A immkásosztagokban, valamint a kikölcsönzött katonai kincstári lovak mellé kivezényelt legénység részére az 1916 évi 3000 ein. Mg—A. szánni körrendelet értelmében járó napszámbért, illetőleg térítést a járási tisztviselők tekintettel az elvégzendő munkára és a kölcsönös méltányosságra a legmesszebbmenő figyelemmel állapítják meg. A napszámbérnek legalább 3 koronát kell kitennie. c) A s/uI.ináiivbrr megállapítása. A aratási-, cséplési-, szőllőmüvelési-, szénakaszálási-, és egyéb fontosabb gazdasági munkáknál tekintettel arra, hogy az említett munkáknál rendszerint nem napszámbért, hanem szakmányhért fizetnek, a járási tisztviselők a mezőgazdasági intéző bizottsággal egye- tértőleg szakmányhért állapítanak meg. A szakmánybér a járási tisztviselő által a mezőgazdasági intéző bízott-
