Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)

Szepessyné Judik Dorottya: A nagy háború igazi arca I.

ifjúság” helyzetét.3

Az iskolába járó gyerekek és tizenévesek szempontjából a háborús évek az oktatás terén számos nehézséggel jártak. Ezzel kapcsolatban érdemes látni, hogy már 1914-től a nagyobb településeken - Losoncon, Balassagyarmaton - a máramarosi 85. pótkeret parancsnokság és a 11. honvédzászlóalj, továbbá Salgótarjánban a cs. és kir. 65. gyalogezred pótzászlóalja, majd a cs. és kir. 30. gyalogezred pótzászlóaljának jelenléte okozott túlzsúfoltságot.

A lembergi 31. gyalogezred 1915 őszétől Fülekre, Somoskőbe, Ragyolcra és Salgótarjánba helyeztetett el.4 Az állomásozó katonaságnak szállást kellett biztosítani, és ez legtöbbször az oktatási intézmények hátrányára történt. Már 1914 második felétől elkezdődtek az iskolákban történő elszállásolások. 1915 nyarán, a szünidő alatt, Losoncon az összes iskola épületét katonai célokra használták. 1915 őszétől a losonci gimnáziumban 4 termet és az összes elemi iskolát igénybe vették. Az elemi iskolai tanulók délután a főgimnáziumban, az iparostanoncok pedig kora este (!) a polgári lányiskola épületében tanultak.5 A közvélemény nem nézte jó szemmel az iskolák katonai célra történő igénybevételét, számos cikk jelent meg ennek kapcsán: „erősen a gyerekek rovására megy e% mert két esztendei hiányos tanítást pótolni már nem igen lehet. Különösen rosszak nálunk a viszonyok.”6 Az 1917-es tanfelügyelői jelentés szerint fűtőanyag hiányában több iskolában napokig szünetelt a tanítás.

A gyermekek télen a cipőhiány miatt nem jártak iskolába, hiába próbálkoztak szalmacipőkkel. Sok községben elhasznált ruhadarabokból fatalpak segítségével csináltak papucsot és cipőket. 1916-ban kiadott vallás és közoktatási miniszteri rendelet alapján utasították az iskolákat, hogy az iskolai udvarokon, az iskolák körül, vagy a községek mellett parlagon heverő területeken a gyermekek segítségével zöldségféléket termeszszenek.7 Az iskolák működését nehezítette, hogy a tanárok kb. egyharmadát 1914-1915-ben behívták, és később ez az arány 50%-ra emelkedett.

A háború igazi arcához a háború nehézségei — az élelmiszerhiányból adódó megszorítások betartása, a jegyrendszer, az árak emelkedése, különösen a fix fizetésű alkalmazottaknál a reálbérek csökkenése - mellett hozzátartozott a férfi nélkül maradt családok egyre kilátástalanabb helyzete, a folyamatos gyűjtési „akciók”, az erdélyi menekültek és a katonaság elszállásolásából eredő problémák.

3 Kováts Gyula: Falvaink és a háború. Nógrád. VI. évf. 26. sz. 1916. június 25. 1-2. p.; 28. sz. 1916. július 9. 1-2. p.; 30. sz. 1916. július 27. 1-2. p.

4 A lembergi há^ie^redNógrádban. Felsőnógrád. IV. évf. 47. sz. 1915. november 25. 3. p.

5 Iskolák katonai célokra. Felsőnógrád. IV. évf. 33. sz. 1915. aug. 19.

6 Л losonci iskolák. Felsőnógrád. IV. évf 42. sz. 1915. okt. 21. 2.p.

7 Tanfelügyelői jelentés. Nógrád. VII. évf. 10. sz. 1917. március 11. 2. p.

167