Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)

Szepessyné Judik Dorottya: A nagy háború igazi arca I.

A NAGY HÁBORÚ IGAZI ARCA I.

Ahogy teltek a háborús évek, a hátország helyzete egyre rosszabbodott. A háborús veszteségekkel való szembesülés, az egyre nagyobb mértékű élelmiszer- és tüzelőanyag-hiány, a megfeszített hadimunka, a katonaság jelenléte a civil élet területein nyomasztó hatással volt a lakosságra.

A közvéleményt a korszak legfőbb információforrásai: a szóbeli tájékoztatások mellett a hirdetmények, felhívások és a sajtótermékek is formálták.

A sajtóban számos alkalommal olvashatók olyan cikkek, melyek tanácsot adnak - német példákra hivatkozva - hogyan lehet takarékoskodni az alapvető élelmiszerekkel. Például: „ne etessétek marháitokat a kenyérnek gyümölcsével”, „egyék mindenki hadi kenyeret, éppen úgy táplál és éppen úgy jól lehet vele lakni, mint a másikkal”, „a krumplit mindig hámo^atlanulhéjában fó'ggétek”. Ezt követően jönnek a speciálisan magyar területre szánt tanácsok: „szoktassa mindenki magát és családját a kukorica liszt használatához ebből is lehet ízletes ételt főzni”, „lélekbe írott törvény legyen, hogy gabonát a forgalomtól elvonni: hazaárulás”.1 Nemcsak gabonaneműekkel kapcsolatban születtek takarékoskodási előírások, hanem a marha-, a borjú- és a sertéshús fogyasztásával és árusításával kapcsolatban is: pl. húshagyó napok bevezetése.2 A bevezetett jegyrendszer és az élelmiszerkészletek központosítása mind a háborút szolgálta.

1916-ban Kováts Gyula a falvak és a háború viszonyáról a következőket írta: „... legyen szabad a világháborút, mint afalun itthonmaradottak szempontjábólfigyelembejövő tényezőt úgy felfognom, mint egy vitális villamos áramot, mely falvaink morális és materiális idegzetein-izpmzatain végigcikázik! Mármost a villamos áram vagy életet ad, gyógyít, világosságot, fényt áraszt — vagy pedig lever sorvaszt, beteggé tesz Hasonlóképen a világháborúnak falvainkra gyakorolt hatásai is kefélek lehetnek. ” Pozitívnak emeli ki a vallásosság élénkülését, a lakosok összefogását, az eredményes rézgyűjtést (iskolacsengők, harangok felajánlása) és a hadikölcsön jegyzését. Negatívnak ítéli: „ag apai tekintélyjótékony nevelő hatása nélkül utcára dobott, zfillő-vonuló mindkét nemű gyereksereg és a szintén züllő-vonuló serdülő

1 Hogy kell élnünk aratásig? Felsönógrád. IV. évf. 9. sz. 1915. március 4. 1. p.

2 Takarékoskodjunk a hússal. Felsőnógrád. IV. évf. 30. sz. 1915. július 29. 1. p.

166