Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Szepessyné Judik Dorotta: A nagy háború itthoni arca II.
A ni. kir. földmwclésüyyi miniszter úrnak /• évi július 20 ón 0875} szám alatt kelt rendelele értelmében tisztelettel küldjük. A Néplap szer készt őségé. 2. rendkívüli szám. MHC. évi július hó 25-én. Will, évfolyam. Előfizetési ár: egész évre íí korona. Weujolcuík minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, lenyelem utca Mcrffelcnlli magyar, német, tói, román, szerb és rutén nyelven. FELHÍVÁS csalán kóró és csalánlevél gyűjtésére. Két évvel ezelőtt az ég minden tájáról ránk törő ellenségetek, túlerejűkben bi- j.tkodra, azt hitték, hogy fegyveres erővel legyőzhetnek bennünket. Mikor pedig ez nem sikerült, gazdasági téren akarlak bennünket letörni s megakadályozni igyekeztek mindannak behozatalát, ami katonáinknak s a polgári lakosságnak rlelmezéaére es ruházkodására szükséges. Ptt ez a számításuk sem vált be. Saját erőnkből élelmezzük magunkat és ruház- koditi is a magunk erejéből fogunk. I'.gy évi kitartó erőfeszítés illán sikerüli a már ismeretes és a belföldön termelt anyagokon: a gyapjún, lenen és kenderen kívül egy olyan új anyagot találni, mely ruházati cikkek előállításához kiválóan alkalmas. Ez az anyag a Magyarországon is vadon termő csalán tórájából (szárából) nyert rost. Homokzsákok és sátorok, hátizsákok és egyenruhád» rabok állíthatók elő belőle kato- náink részére. Nem termelik ugyan nálunk a csalánt szántóföldön, de bőven található az erdón és mezőn, csak össze kell gyűjteni! Minél többel gyűjtünk ebből a növényből, annál több rostot nyerünk és annál több szövet- árút állíthatunk elő. Minden homokzsák, melyet előállítunk, nem egy derék katonának mentheti meg életét! Minden sátor és mini en új egyenruha nem egy vitéz Jelzet: MNL NML V. 207. b. A Cserhátsurányi körjegyzőség iratai, 340/1917 Körirat valamennyi vörös-kereszt választmányhoz és fiókegylethez! „Minden anyagot kell, hogy gyűjtsünk és értékesítsünk. A vadgesztenye, mely békeidőben legfeljebb a gyermekeknek játékul szolgált, most már fontosabb czélokra is értékesíthető.. — Ennélfogva valamennyi választmányunkhoz és fiókegyletünkhöz azt az igen sürgős kérést intézzük, hogy lehetőleg azonnal kezdjék meg a vadgesztenye gyűjtését, mely úgy legyen szervezve, hogy abban minden város, nagyközség, falu és major is résztvegyen. Legczélszerűbb a gyűjtéseket a helyi sajtó közreműködése mellett az iskola gyermekeivel (a tanító közreműködése mellett) eszközölni, kisebb helyiségekben a pap vagy jegyző által felszólítva mindenki gyűjtsön. A fődolog a gyűjtést azonnal elkezdeni, mert a gesztenye most érik, a fáról lepereg, könnyen elkallódik. [...] Minden használható kilogramm vadgesztenyéért a budapesti főgyűjtőhely 6 fillért fizet, a választmányok, illetve fiókegyletek ezenfelül még két fillért kapnak a gesztenye átvételéért. [...] Nem okvetlen szükséges, hogy a gesztenye zsákokba gyűjtessék, (azokból most hiány van), mefelel a célnak, ha kosarakban, lepedőkben, kendőkben stb. hozatik be. Budapest, 1916. szeptember 14. Hazafias üdvözlettel: Az igazgatóság Jelzet: Státny Archív V Banskej Bystrici. N. V. 1. Zupny vybor Uhorského Cerveného kríza pre Zvolenskú zupu. ikt. n. 104
