Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Előszó

jár.15 A következő években a porciók számát papíron mérsékelték ugyan, de számuk így is megközelítette a hatszázat,16 a túlfizetések rendezése pedig folyamatosan gondot jelentett. A porciókat az évente kiadott császári regulamentum alapján részben természetben, részben pedig készpénzben juttatták a katonaság számára. Mind a katonaság részéről17 mind pedig a lakosság részéről18 volt igény ar­ra, hogy ezt készpénzben intézzék el, ám a megye ezen törekvéseknek ellen­állt, ilyen jellegű kompromisszumra csak az 1692/1693-as, ínséges eszten­dőben19 hajlott. Folyamatos feszültséget okozott, hogy a katonaság tisztjei a regulamentumon túl magasabb készpénzjáradékot és jobb minőségű ellátást követeltek maguknak. Előfordult, hogy a törvényekkel ellentétes módon ne­mesi házakban is szállásoltak el tiszteket. Gyakran születtek a regulamen- tummal ellentétben álló kényszermegegyezések a megyében elszállásolt hadsereg vezetőségével. Ezen túl a tisztek, de maga a hadsereg vezetője is, Jacob Bordenau alezredes gyakorta követelt magának különböző jogcíme­ken gratificatiót, azaz különböző extra szolgáltatásokat, ajándékokat. Mind­ezen túlkapásokat a megye közönsége össze is írta, ebből értesülünk arról, hogy a sarcként beszedett többlet több mint ötezer forintra rúgott, ami a me­gye éves, pénzben számított porció-adójának ötödé!20 Sérelmes és káros volt a megye lakosságára nézve az is, hogy a katonaság jogtalanul követelt forspontot a jobbágyoktól. Előfordult nem egy esetben, hogy a más megyékbe beszállásolt katonák követtek el hasonló jogtalanságot. 15 Összehasonlításképp elég megnézni a 470. sz. regesztában található jegyzéket, amiből nagyjából képet kapunk a pénz korabeli értékéről. (A rajnai forint és a ma­gyar forint váltásánál kb. 1,2-es szorzóval számolhatunk) 16 1691-ben az 500 katona- és ugyanannyi lótartási porciót (165. sz. regeszta) 555-re emelték (289. sz. regeszta), amelyből az előző évi túlfizetést követő levonások után 545 maradt (301. sz. regeszta). A következő, 1692/1693-as katonai évben a ki­rály ugyanennyi porciót ró a megyére (460. sz. regeszta) az uralkodói parancs után érkező főhadbiztosi előírás azonban 593-ra emeli a porciók számát (461. sz. regeszta). A következő, 1693/1694-es évre ennek összegét a kormányzat 577-re szándékozott emelni (512. sz. regeszta), ám a megye a korábbi esztendőkhöz ha­sonlóan könnyítésért folyamodott mind a Haditanácshoz, mind pedig az egyéb központi pénzügyi kormányzati szervekhez. Az év végén érkező új szabályzat a lótartási porciók számának érintetlenül hagyása mellett a katonatartási porciók számát 767-re emelte (614. sz. regeszta). A következő, 1694/1695 évi téli beszállá­solás idejére a hadi szabályzat ennél valamivel kevesebbet, 664 orális és 600 lovas porciót írt elő (851. sz. regeszta). Összességében tehát a vizsgált öt évben több mint 12%-os porcióteher-növekedéssel számolhatunk. 17 pl. 474. sz. regeszta 18 42. sz. regeszta 19 474. sz. regeszta 20 414. sz. regeszta 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom