Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)
Regeszták
megyétől. A megye válaszában közli, hogy az Alsó-magyarországi parancsnoksághoz tartozik, ezért azt érné hátrány, hogyha a másik parancsnokságnak fizetnének, valamint hogy az adók miatt a megye anyagilag kimerült, ezért nem tudják az összeget előteremteni. 84. (V. 61.) Kihirdették Széchényi György esztergomi érsek (sua celsitudo) levelét, amelyben közli, hogy addig nem tud a megyébe árendátort küldeni, míg a budai felügyelővel (inspector) az egyeztetések le nem zajlanak, mindenesetre Bécsből azt közölték az érsekkel, hogy a tizedeket a már említett inspektornak kell bérbe adnia. 85. (V. 61.) Felolvasták Dvomikovich Mihály váci püspök (reverendissimus) válaszlevelét, melyben közli, hogy a kosdi református lelkészeket el fogja űzni, és a falut, földesúri jogánál fogva rekatolizálni fogja. Ebbéli szándékától nem áll el. 86. (V. 61.) Kajali Pál jegyzőt (generosus) 4 rajnai forint napidíjjal Bécsbe küldik, hogy tárgyaljon a Királyi Udvarnál és az Udvari Kamaránál a királyi tizedbérlet ügyében, mert azt a budai kamarai felügyelőség (Inspectio Bu- dense) - szerintük jogtalanul - el akarja venni a földesuraktól. Másrészt megfelelő helyen próbáljon jogorvoslatot találni a kosdiak ügyében is. 87. (V. 62.) A fenti ügyekben követutasítást külön nem adnak ki, mert ismerik a jegyző rátermettségét. Ajánlólevelet állítanak ki a számára, valamint meghagyják, hogy támogatás végett keresse majd fel Koháry István grófot, idősebb Zichy Istvánt, valamint a nádort (celsissimus), amennyiben az fogadja. Továbbá ne mulassza el az esztergomi érsek segítségét is kérni. 88. (V. 62-65.) Losonci Gyürky Pál (generosus) nevében annak ügyvédje Kandó István (nobilis) tiltakozik a megyegyűlés előtt. Az alispán (generosus) 1690. február 27-én Mészáros Pál (nobilis) lévai lakos kérésére kiküldte Pelar- gus György szolgabírót, és Barssy János esküdtet (egregii), hogy idézzék meg Gyürky Pált, 112 tallér 201 magyar forint és hatvan dénár tartozásának megadására. Az esküdt és a szolgabíró kétszer tizenöt nap (bisquindena) haladékot adott Gyürkynek, aki azonban katonaként távol volt, Várad alatt harcolt a törökkel. így egyrészt a nagy távolság következtében a protestálónak nem volt ideje megjelenni, sőt magát az idézést sem vehette kézbe harminc napon belül, másrészt a tiltakozó a szerződésben foglaltak szerint biztosítva volt, hogy ilyen esetben nem kell megjelennie a törvény előtt. Továbbá a hazai törvények is biztosítják, hogy aki saját elhatározásából, élete és javai kockáztatásával a király és a haza szükségén fáradozik, vagy az ország ellenségei ellen küzd, peres ügyeiben jogos haladékot kapjon, sőt, azok az országlakosok, akik ilyen helyzetben valaki ellen jogilag föl mernének lépni, veszítsék el a pert. Nemkülönben, azt sem hallgatja el az ügyvéd, hogy a kölcsönszerződésben szereplő birtokot, amelyet abban az esetben kapna a másik fél, amennyiben Gyürky nem tudná visszafizetni a felvett pénzt, a tiltakozó 1689 novem42
