Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Regeszták

25. (V. 31.) Felolvassák Peter Frühwürth hadbiztos levelét, amelyben katonai végrehajtás terhe mellett az előző három hónapi - beleértve a januárit is - porció befizetését követeli. A közgyűlés úgy határoz, hogy a hátralékot minél hamarabb befizetik, valamint a hadbiztos jóindulatának megnyeréséért 100 birodalmi tallért fizetnek neki tiszteletdíjként. Emellett megbízzák a tiszteletdíjat átadó Korponay János adószedőt, hogy kérje meg a hadbiztost, a pénz fejében ne követelje a megyétől azt a díjat, amit az Eperjesbe való pénzszállításért (vectura) havonta tartoznának fizetni.

26. (V. 31.) Felolvassák a nádor levelét, amelyben a Hatvannal kapcsolatos vitában - minthogy a várost mind Heves mind Nógrád vármegye magának követelné - nem foglal állást, hanem a döntést Koháry István grófra (illustrissimus) hagyja. Míg a döntés meg nem születik, a két érdekelt vármegye tartózkodjon Hatvannal szemben mindenféle követeléstől, és a dolgot hagyják függőbben.

27. (V. 31-32.) A megye tudomására jutott, hogy Vay Ádám (generosus) birtokában van egy olyan oklevél, amelyből megtudható, melyik vármegyéhez tartozik Hatvan, ezért a megye kéri, hogy Vay írásban informálja őket erről az oklevélről.

28. (V. 32.) A közgyűlés úgy dönt, hogy a nádor (celsissimus princeps) levelére válaszolván, írnak Koháry István grófnak (illustrissimus), hogy betartván a nádor parancsát, minden ügyet, amely Hatvant érintené, függőben hagynak, míg Koháry el nem dönti a kérdést. Másrészt közlik vele, hogy 30 forintos porcióját 15 forintra szállították le. Ne érezze tehát tehernek, és méltánytalanságnak, különösképp, hogy Koháry Farkas 5 forintot, Koháry János pedig 10 forintot fizet ugyanilyen címen. Ha figyelembe veszi azt is, hogy a divinyi jószág fele után Zichy István (illustrissimus) 20 forintot fizet, a gróf pedig nemcsak a divinyi jószág másik felét bírja Koháry Jánossal közösen, de van egyéb saját jószága is, pl. Szécsényben, Füleken és több helyütt, akkor valójában könnyítésként s nem tehertételként értelmezhető a fent mondott taxa összege.

29. (V. 32-33.) Marsovszky Imre (nobilis) tiltakozását fejezi ki a közgyűlés előtt, mert Fekete Pál (nobilis), szülei, néhai György és Benők Katalin (nobiles) halála után, testvére, néhai Fekete Erzsébet (nobilis) árváinak nem adta ki az őket megillető örökrészt, egyébként pedig teljes, saját porcióját eladta a tiltakozónak 140 tallérért. Ezért, hogy a fent mondott árvákat megillető örökrészben azokat kár ne érje, eltilt mindenkit a fent mondott, az árvákat megillető fél porció megvételétől és használatától. A tiltakozásról bizonyságlevél kiadatását kéri.

30. (V. 33.) Bene Ferenc (egregius) nevében annak ügyvédje, Raksani Zsigmond (nobilis) tiltakozását fejezi ki a megye előtt, mert a tiltakozó apja, Bene Miklós (egregius), az ősiség hatálya alá eső földeket és birtokrészeket akar zálogba adni, illetve eladni, amivel őt, mint leendő örököst megkárosí- 30