Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Regeszták

769. (V. 403.) Bakó Pál (generosus) a főispán (illustrissimus) jószágkor­mányzója személyesen megjelenvén, bemutatta megbízólevelét, amellyel a főispán őt a jelen tisztújítás alkalmából teljhatalommal ruházta fel, és meg­bízta, hogy elnököljön helyette. Ennek végeztével Csemniczky Gáspár első- és Gyürky István másodalispán (generosi) letévén a dekretális esküt, meg- erősíttettek hivatalukban. Hasonlóképp Kántor Pált (egregius) is külön eskü nélkül - mivel esküdtként arra amúgy is kötelezve van - megerősítették adószedői hivatalában. 770. (V. 403.) Hasonlóképp a négy szolgabírót: Pelargus Györgyöt, Bene Andrást, Darvas Mihályt és Ferencet (egregii) esküjük letétele után megerő­sítették szolgabírói tisztségükben. Ugyancsak a szokott eskü letétele után megerősítették hivatalában Kajali Pál jegyzőt, valamint meghosszabbították Bulyovszky Dániel aljegyzői megbízatását is. 771. (V. 403-404.) Rendes megyei biztosoknak Bene Ferencet, Jeszenszky Gábort, Gellén Gergelyt, Horváth [?] Pált és Gálffy Imrét (egregii), albizto- soknak pedig: Kanizsay Sándort, Szikszay Jánost, Ürményi Mihályt, Kovácz Andrást Szécsénybe [?]; ifj. Patay Györgyöt, kékedi Lakatos Andrást Patak­ra; Vajszer Pált és Harmos Gábort Héhalomba nevezték ki. Ezek közül, aki jelen nem lévén nem tette le az esküt, az 100 forint behajtandó és a megye szükségére fordítandó büntetés terhe alatt köteles azt a kerületi szolgabíró előtt megtenni, és hivatalát felvenni. Eves díjazásukat (salarium annuale) és napidíjukat a tavalyi évhez hasonlóan határozzák meg. 772. (V. 404.) A négy megyei hajdút, avagy felvigyázót (satrapa) és ötö­dikként az ajtónállót (janitor) a már korábban megszokott fizetéssel tovább­ra is megtartják a megye szolgálatában. 773. (V. 404-405.) Az esztergomi érsek (sua celsitudo) olyan praediumok tizedét is bérbe kívánja adni, amelyek eddig sosem kerültek kibérlésre. Azt pedig, hogy pedig ezen praediumok tizedbérleti díját a helységek jelen álla­potához szabják, a szolgabírákra bízta. A vizsgálat után kiderült, hogy ezen helyek többsége kuriális praedium, a másik részükön pedig sem gyümöl­csös sem vetés nincs, amiből tizedet lehetne szedni. Ezek nagyrészt egyéb­ként zálogban vannak, és mielőtt dönteni lehetne a tizedekkel kapcsolatban, be kellene kéretni a birtokosok privilégiumait, amit ilyen rövid idő alatt aligha lehet végbevinni, tekintettel arra, hogy Füleken igen sok irat meg­semmisült. Ezért hogy elhárítsák azt, hogy az érsek a tizedeket a földesurak mellőzésével idegeneknek adja bérbe, a privilégiumok bemutatásáig a vár­megye közös pénztárából (cassa communis) 100 rajnai forintot küldenek az érseknek, mivel a mondott praediumok tizedbérlete ezt az összeget aligha 216 Nógrád vármegye tisztújító széke 1694. augusztus 30. Losonc oppidum

Next

/
Oldalképek
Tartalom