Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)
Regeszták
szágos törvények erejénél fogva a törvényes, vér szerinti örökösöknek, mint birtokszerzőknek szokták ítélni. Ennél fogva a felperes prokurátora a fent mondott okokból, és az idézett törvények erejénél fogva kéri, hogy az alperes adja törvényes okát a törvényszék előtt, hogy miért nem szolgáltatta vissza a nevezett birtokot, és annak jogait a felperes számára. Egyébként pedig a mondott törvények és vármegyei statútumok alapján kéri, hogy ítéljék meg a szóban forgó javakat a felperes részére, fenntartván a továbbiakban is minden lehetőséget magának. A fent nevezett alperes és tiltakozó királyfalvi Róth János (de Királyfalva) nevében és személyében prokurátora, Csemniczky Péter (nobilis), egyet nem értésének tiltakozás formájában ad hangot, tiltakozik ugyanis mind az állítólagos felperes, mind az állítólagos birtokszerzés ellen, továbbá vitatja a bíráknak és a bírói fórumnak az illetékességét, illetve tiltakozik az egész per ellen, annak minden tartozékával együtt. Ezért fenntart magának mindenféle lehetőséget a további jogi cselekményekkel kapcsolatban, hogy küldő felének (principalis) jogait és érdekét a lehető legjobb módon megoltalmazhassa. Minderről, valamint a per iratairól hiteles másolat kiadását kéri. A felperes prokurátora szintén tiltakozását fejezi ki, amiért az alperes óvást emelt a bírói fórum és a bírák személye ellen, mivel az alperes azt akkor szokta elővenni, mikor már semmi másban nem bízhat, s feladatát már nem képes teljesíteni. Tiltakozik azért is, mivel jogainak átengedését a végsőkig halasztja, így továbbra is fenntart magának minden lehetőséget. A törvényszék döntése értelmében kiadják a kért iratmásolatokat. Az alábbiakban ezek következnek.- Magyar nyelvű törvényszéki parancs (commisio iudiciaria), amelyben Csemniczky Gáspár alispánja meghagyja a szolgabíráknak, hogy valamelyikük egy esküdt kíséretében szálljon ki, és végezze el a perbe hívást Koháry István (méltóságos gróf úr őnagysága) kérésére. Ezen meghagyás 1693. szeptember 17-én kelt Losoncon.- Magyar nyelvű megkínáló levél (admonitoria), amelyben Darvas Mihály szolgabíró és Zatureczky Gábor esküdt tudatják Róth Jánossal, hogy Koháry mint örökbirtokos, vissza kívánja váltani a Felsőságon található birtokrészt, amelyet néhai ifj. Balassa Imre adott zálogba id. Kürtössy Istvánnak. Ezért az alispán parancslevele mellett felkeresik Róthot, és az 1655. évi 52. te. értelmében felkínálnak neki 3 forintot, hogy a szokásos, törvényes időn belül írja össze, hogy miféle jogon és mekkora összegben bírja az említett Ság possessiót, Koháry ugyanis kész az általa megnevezett összeget kifizetni, hogy kezéhez vehesse birtokát. Ha ezt Róth megteszi, akkor a dolog rendezése megtörtént, azonban ha nem, akkor Koháry kész bármi jogos úton és módon jogait és birtokát megoltalmazni. Várják tehát a zálogbirtokos válaszát. Az admoníciót Felsőság bírája, Új András által kézbesítik Róthnak. A levél Szécsényben kelt, 1693. szeptember 19-én. 198
