Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)

Regeszták

döntött, hogy a per eldöntését és lezárását a nádor (sua celsitudo) által követ­kező alkalommal megtartandó rendkívüli törvényszéki ülés utalja, az ügy fe­lülvizsgálatára kitűzött mostani időpontot pedig elhalasztja. Arra kéri a megyét, hogy várakozzon a rendkívüli törvényszék kihirdetéséig. Az oroszi- akra kirótt porció befizetésével, valamint - ha lehet - az általuk elkövetett ki­hágásokkal kapcsolatban meghagyja a megye közönségének, hogy egyezze­nek meg a közeljövőben kiküldendő kamarai biztosokkal. Ezek felolvasása után Bulyovszky Ferenc alispán és a megye tisztikara, mint felperes nevében a megye megbízólevelével ellátott Modori Mihály - előzetesen kifejezvén Őfelsége parancsa és a kamarai rendelkezés iránti kö­teles tiszteletét - egyet nem értésből fakadó ellenkezését fejti ki, amennyiben a királyi parancs tartalma érintené a magisztrátusnak mint felperesnek az oroszi lakosok mint alperesek ellen hivatalból indított perét, mint ahogy a királyi parancslevélből és a kamara leveléből ez derül ki a számukra. Mind­két levél tartalma úgy értelmezhető, sőt, nem is lehet máshogy, hogy az ügyet saját formájában a rendes eljárás keretében kell megvitatni, Őfelsége parancsa pedig peren kívüli rendelkezésnek minősül. Nehogy azért a tisztikar tekintélye csorbát szenvedjen, avagy az ítélkezés folyamata a fent mondott királyi paranccsal akadályoztassák, a tisztikar prokurátora megfelelvén az 1688. évi XXX. tc.-nek, amely szerint a hasonló parancsokat előzetesen, vagy pedig a parancsot követő eljárás során meg kell vitatni, kéri, hogy mielőtt bármit is döntenének a királyi paranccsal kapcsolatban, perbelileg mutassák be, és vitassák meg azt. A tisztikar prokurátora által idézett törvény szerint minden parancs­levelet megvitatás céljából az ügyben eljáró bíró elé kell tárni, aminek aztán a bíró nem köteles helyt adni; és ebből kifolyólag jelen parancslevelet is meg kellene vitatni a törvényszék előtt, amit a törvényszék a kamara mellő­zésével, bármiféle büntetés magára vonása és Őfelsége tekintélyének bármi­nemű sérelme nélkül, hivatalánál és az ország törvényeinél fogva megtehet­ne, megejtvén a nagyoroszi lakosok elleni büntetőper felülvizsgálatát, va­lamint az ítélet végrehajtását is. Ennek ellenére, Őfelsége iránti hűbéresi hű­ségből az általa küldött parancslevelet, valamint a kamara ezen ügyben írt levelét figyelembe vévén, továbbá a kamara által küldött Begányi Lénárt ké­rését meghallgatva az ügy tárgyalásának folytatását és a végső döntéshoza­talt még egyszer utoljára elhalasztják a következő törvényszéki időpontra. Kinyilvánítják mindazáltal, nem szeretnék, hogy a tárgyalás elhalasztásával úgy tűnjön, hogy beleegyezésüket adnák az ügy rendkívüli bírói fórum vagy kamarai bizottság elé való utalásához, mivelhogy ezek egyáltalán nem jogszerűek, így ilyenbe soha bele sem egyezhetnek. Ugyanakkor igyekezni fog, hogy a jelen jogsértés elhárítása céljából mind a császári aulát mind pe­dig a nádort (sua celsitudo) kimerítően informálja, és joghatóságát minden létező módon megoltalmazza és megtartassa. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom