Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)
Előszó
verte, hogy ti. azért ilyen magas Nógrádban a porciókivetés, mert a bevétel egy részén a tisztikar tagjai osztoznak.64 A kamara nem sietett a válasszal: 1692 áprilisában jelezték, hogy küldöttséget fognak meneszteni a Nógrádi megyegyűlésbe, hogy az ő jelenlétükben vizsgálják ki az ügyet.65 Az ügy a júniusi megyegyűlés alkalmával került újra elő: a közgyűlésen ugyanis nem akarták tovább halogatni a porcióhátralék behajtását, mivel az oroszi porciók kieséséből adódó hiányt hitelből kellett fedezniük. Meghagyták a szolgabírónak, hogy ha kell, katonai végrehajtást is igénybe vehet ezen porciók behajtásánál.66 A novemberi közgyűlés közben már az oroszi lakosok perbe hívásával kapcsolatban tartalmaz utasítást, mivel azok ellene szegültek a behajtásnak.67 November 24-én - az idézettek távollétében, mivel azok nem jelentek meg - meg is tartják a tárgyalást.68 A jegyzőkönyv részletesen leírja, hogy mikor a szolgabíró megkísérelte a hátralék behajtását, és elhajtatta a község disznait, a felfegyverzett lakosok rajtaütöttek a szolgabíró éjjeli szálláshelyén, hajdúit megverték, egyet meg is öltek, a horpácsi paraszthadnagyot elfogták, és magukkal vitték, a szolgabírót pedig súlyos szidalmakkal illették. A tárgyalásra megidézett személyek - nevüket a bejegyzés végén egy részletes jegyzék tartalmazza - azonban nem jelentek meg, ezért a főbb bűnösöket, mint a törvénynek ellenszegülőket, halálbüntetéssel sújtják, a többi érintettet pedig 40 Ft fejváltság megfizetésére kötelezik. A Kamara ezek után más oldalról igyekezett megközelíteni a problémát, mint a község földesura lépett fel a megyénél, hogy ne citálják perbe az oro- sziakat, hanem a kamarától, mint földesúrtól kérjenek kárpótlást az ügyben.69 A megye ekkor újra hangsúlyozottan kiáll joghatóságának integritása érdekében: kifejtik, hogy az országos adó kivetése és behajtása a vármegye joghatóságába tartozik, és mivel nem kaptak olyan parancsot, ami Nagyoroszit kivette volna a joghatósági körükből, ezért jogosan jártak el. Jelzik a kamarának, hogy ezt a pert a megye hivatalból indította, így a vármegye joghatóságának csorbítása nélkül a kamara nem kérhet kártalanítást. Közlik, hogy ugyan joguk lenne az eljárást lefolytatni, ám a kamarára való tekintettel elhalasztják az ítélethozatalt, így a kamara ki tudja küldeni megbízottját. Ezzel párhuzamosan a megyegyűlés határoz arról is, hogy az ügy „főko64 220. sz. regeszta. Erre a megye először keményen kíván fellépni: perbe akarják fogni Kazyt, de a kamara közbenjáró levelének kézhez vétele és Kazy bocsánatkérése után (268. sz. regeszta) eltekintenek a komolyabb eljárástól. 65 354. sz. regeszta 66 396. sz. regeszta 67 450. sz. regeszta 68 466. sz. regeszta 69 476. sz. regeszta 13
