Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
Tudva azt, hogy a rendőrségen igen megverték Bihont, nem csodálkozhatunk vallomásán. Mégis elrejtett benne egy logikai csavart: ha letartóztatásakor is Hadadynál lett volna a lista, akkor a vádlóknak dokumentummal kellene bizonyítaniuk annak létét. Ha már kikényszerítették belőlük a vallomást, arra is ügyeltek mindketten, hogy a halott parancsnokokat terheljék vele, ne az élőt. A visszaemlékező nemzetőr, Juhász Attila határozottan tagadja a listakészítést: „Hogy igazolják gyávaságukat, kitalálták azt, hogy [...] volt egy fehér könyvünk, hogy kiket kell agyonlőni nekünk. [...] Ezért halt meg Rudi is, meg szegény nagypapád is, ezért verték őket agyon, mert ők sem írták alá, meg mi sem [...], hogy írtuk volna alá, baromság volt, hát ilyen még csak szóba sem került senkinek! Érdekes módon nem tudtak egyetlenegy könyvet bemutatni, amiben szerepelt volna az ő nevük."355 Honnét eredhetett a halállista készítésének gondolata? Egy listát már említettünk, amit Hárs László kapott az üzemrészektől, hogy a munkástanácsok kiket látnának szívesen a forradalmi gyárőrségben. Ez azonban jelölőlista, pont a kommunisták nem szerepeltek rajta. Lehet, hogy ez ihlette meg utóbb a vádlottakon fogást kereső karhatalmistákat? Fehér Gyula vallotta: „Én az ellenforradalmi időszak egész ideje alatt a gyár területére bejárhattam. [...] November 4-e után egyik éjjel 12 óra körül mentem haza. Útközben összetalálkoztam a Hadady-csoport őrjáratával, akik hárman voltak, Juhász Attila és még két személy [...] Előbb igazoltattak, Juhász Attila mellbe ütött a géppisztollyal, a falhoz állított, és utána átkutattak, gondolom, azt a pisztolyt keresték nálam, amit az előbb említettem. A pisztoly ekkor nem volt nálam, és ezután elmentem. Ezt az esetet megelőzőleg egyik alkalommal a gyárkapuban is megállítottak, és ekkor Sótér Pál, Perge László és emlékezetem szerint Heineman László átkutattak és a pisztolyt keresték."356 Volt tehát nemzetőrség, ami igazoltatott embereket. Esetleg meg is motozták azokat, akikről feltételezték, hogy fegyverrel bírnak. Sőt, egy olyan esetről is tudunk, amikor magukat igazolni nem tudó fegyveres rendőröket az őrség felvitt Hadady elé, az acélgyárba,357 de halállistáról, fehér könyvről nem beszélhetünk. A nemzetőrség nemzetőri feladatokat látott el. A vád azonban idővel meggyőződéssé válik. Az pedig igencsak makacs dolog. Gaál László karhatalmista 1986-ban állította, hogy harminc évvel azelőtt, november 4-ét megelőzően tizenötezer forint vérdíjat tűztek ki a fejé355 interjúm JUHÁSZ Attilával. Salgótarján, 2007. július 10., 1:20-1:22. min. 356 Fehér Gyula vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 13., 32-33. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 357 Ld. a III. 4. b), A nemzetőrség tevékenysége című alfejezetben. 87
