Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
November 4-ét követően többen kiléptek a nemzetőrségből. A már említett Kukéi Ferenc fegyvermester276 és Szorcsik Zoltán mellett Pokornyi Ferenc is otthagyta a csapatot.277 Akik maradtak, sejthették, hogy tagságuk komoly elköteleződést jelent. Egyes vallomások szerint az eskütételre nem is november 1-jén, hanem november 4-én vagy 5-én került sor.278 Ez esetben nem a naiv optimizmusnak, hanem a dacos és tudatos ellenállás megnyilvánulásának lehetünk tanúi. Mit tudhatunk erről az egységről és tagjairól? A munkástanács által megbízott két vezető, FFadady Rudolf és Hargitay Lajos ekkor kerültek közelebbi munkakapcsolatba egymással. „Ők akkor jöttek csak össze, FFadady a gyárőrségbe is azért került."279 FFargitay Lajost okleveles gépészmérnökként először Ózdra helyezték, ott a közlekedési gyárrészlegben dolgozott, illetve tanított a technikumban. 1952 őszén került Salgótarjánba, szeptemberben kezdett tanítani az ottani gépipari technikumban, esti tagozaton. Diákjaival jó, közvetlen viszonyban volt. Körülbelül két évre rá került az acélgyárba, ahol az energia-gyárrészle- get vezette. Szeretett sportolni: kézilabdázott, utóbb vívni is járt. FForváth László mérnökkel, Polner István és Sneider István orvosokkal jártak össze kártyázni; ez utóbbi gimnáziumi osztálytársa volt Baján. Ilyenkor jöttek az asszonyok is. Beszélgettek, kártyáztak ők is. Tarjáni tanártársaival, Lénárt Andorral, Szentgyörgyi Zoltánnal is nagyon jó kapcsolatot ápolt. Magos Bé276 Vallomása szerint Hadady kergette el november 5-én, miután összevesztek: „Ez a csoport előbb úgy alakult, hogy munkásőrség lesz, de később nemzetőrség lett. Szőllős Dezső mondta nekem, hogy ezek az emberek meg vannak tévesztve. Emiatt kergetett el engem Hadady az őrségből." Ez az állítása minden bizonnyal inkább védekezését, mint a valóság feltárását szolgálta. Gyanítható, hogy inkább állapotos feleségére gondolva hagyta ott az őrséget. Kukéi Ferenc vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 19. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 277 Uo., a tárgyalási jegyzőkönyv csatolmányai. 278 Már Bencsik kihallgatási jegyzőkönyvébe bejegyezték ceruzával: „4 nov". Szorcsik Zoltán például november 4-ét jelöli meg. Szorcsik Zoltán vallomása, Salgótarján, 1957. augusztus 26., 4. p. Uo. V-dosszié, 257. p. Sem Mede Lajos, sem Girtl Emília nem emlékszik semmiféle eskütételre: Mede Lajos vallomása, Salgótarján, 1957. szeptember 5., 5. p. Uo. 277. p.; Girtl Emília vallomása, Salgótarján, 1957. szeptember 4., 4. p. Uo. 225. p. A Nógrád Népe november 2-ai száma (2. p.), mely a nemzetőrség október 31 -ei megalakulásáról szól, említi, hogy „a mai naptól a nemzetőrök a nemzetőrség jelvényét viselik, és fokozatosan a honvédség rendfokozataival azonos csapatzászlókat kapnak, amelyekre ünnepélyesen felesküsznek" . Az biztos tehát, hogy az eskü eleve tervbe volt véve. Ponyi Gyula közlése szerint akkor tették le az esküt, mikor nemzetőrök lettek. Interjúm Ponyi Gyulával. Budapest, 2012. július 12., 2:55. min. 279 Interjúm MÁNDOKI Andorral. Budapest, 2008. június 30., 1:21. min. 70