Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
tanács ilyen legitimációs küzdelmeivel mi a III. 5. fejezetben fogunk foglalkozni. Előbb azonban időzzünk el egy kicsit az előzményeknél! Honnan jött az ötlet? Honnan származik a munkástanács létrehozásának gondolata? Romsics Ignác összefoglalójában ezt olvassuk: „A forradalom különleges hatalmi szervei voltak a munkástanácsok, amelyek teljesen spontán módon jöttek létre az egyes üzemekben."168 Mégis, milyen gondolattól vezérelve hirdettek munkástanács-választást az október 27-ei tüntetés során az acélgyáriak? Mit jelent a spontaneitás jelen esetben? Arról már olvashattunk az előző fejezetben, hogy az acélgyáriak a tüntetés során hallották az öblösüveggyári, de az ózdi munkástanács-választás híreit is. E példák bizonyára ösztönzőleg hatottak rájuk. Ekkor már azonban országszerte több üzemben megtörtént a munkás-önigazgatás intézményeinek felállítása. Pénteken, 26-án a Komlói Szénbányászati Trösztnél, az azt megelőző napon pedig a győri gyárakban, üzemekben, az Ózdi Kohászati Művekben, a miskolci Lenin Kohászati Művekben választottak munkástanácsot. Borsod-Abaúj-Zemplénben ráadásul megyei munkástanácsot is alakítottak 25-én! Pécsett pedig már a forradalom kitörésének másnapján, szerdán felállt a munkástanács a gépgyárban és a bányákban. Szintén e napon alakult át a diósgyőri gépgyár 23-án tartott pártnapján létrehozott munkásszervező bizottsága munkástanáccsá.169 Hogy minderről mit tudtak Salgótarjánban, az acélgyárban, az kérdéses. A város üzemeiben 23-án szervezett kommunista munkásőrségeket mindenesetre nem a gyárak védelmére, hanem a Budapestre vezető utak ellenőrzésére rendelték.170 A helyi hatalom jó érzékkel az információs csatornák elvágásával próbálta kikapcsolni Nógrádot az országos mozgalom vérkeringéséből. A salgótarjáni munkástanácsok - talán ezért is - relatíve későn szerveződnek meg. A forradalmi hullám Salgótarjánba érkezését meggátolni azonban nem, csak elodázni lehetett. Különben is, a munkástanácsok gondolata és oka nem az október 23-át követő vidéki vagy fővárosi eseményekben keresendő. A munkás-önigazgatás gondolata nem az 1956-os forradalom eredménye. A forradalom eseményei „csak" megvalósították azt az elképzelést, ami a szocialista ideológia elemeként már régóta jelen volt Kelet-Európa munkásai körében. 168 Romsics 1999,392. p. 169 Hegedűs B. 1996, 79-104. p. Bill Lomax azt állítja, hogy már a forradalom kitörése előtt, október 21-én és 22-én gyűléseket tartottak a munkások a miskolci DIMÁ- VAG-ban, s már ekkor megalakították a gyári munkástanácsot is. Lomax 1989, 104. p. 170 Hegedűs B. 1996, 81. p. 46
