Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 2. Az október 27e-i tüntetés
ózdi események híreit egy onnét éppen visszatérő tűzhelygyári mérnöktől. Hriczkó Andor beszámolt az ózdi felvonulásról, az emlékmű ledöntéséről, a munkástanács-választásról.120 Végül mindkét üzem dolgozói csatlakoztak a felvonuláshoz, mely most már vissza, a szovjet emlékműhöz tartott. Útközben bekiabáltak a fodrászüzletbe, hogy ők se dolgozzanak, hanem menjenek ki tüntetni.121 Az emlékmű ledöntése ekkor már folyamatban volt,122 ebben főleg a közlekedési vállalat, az AKÖV dolgozói jártak az élen. Drótkötelet kötöttek a csillag tövére, és gépkocsival elhúzatták a „szobrot".123 Az emlékmű talapzatára felmászva Csákvári László, az Építőipari Vállalat vasbetonszerelője, acélgyári amatőr színjátszó elszavalta a Nemzeti dalt, majd egy Gyebnár nevű diák felolvasta a „követelt 16 pontot".124 A körülbelül háromezer fős tömeg hangosan kiabálta: „Munkát, kenyeret, Rákosinak kötelet!"125 Elhangzott még pár felszólalás, volt, aki állítólag viccet is mondott.126 Ekkorra már összekeveredtek az üzemek dolgozói, kiki vérmérséklete és politikai állásfoglalása szerint tevékenykedett.127 Egy csoport - a fiatalság felvetésére - a BM megyei főosztályához vonult. Szabó gyülekeztek, amikor voltunk vagy 150-en, elindultunk mi is és felvonultunk." Hriczkó Andor kihallgatása, 1957. június 3. NML XXV. 4. c) B 368/1957. 120 Uo. Hriczkó Andor kihallgatási jegyzőkönyve, Salgótarján, 1957. június 19. 121 Kafka Károly tanúvallomása. NML XXV. 4. c) B 629/1957.1., 55. p. 122 Á. VARGA 1996, 17. p. Ennek ellentmond Negre József vallomása, miszerint amikor a tűzhelygyárból indulva utolérte a tüntetőket a Szabadság téren, ők akkor még csak követelték az emlékmű ledöntését. NML XXV. 4. c) B 629/1957., 94. p. 123 Tóth Mihály gépkocsivezető vallomása. Uo. 72. p. 124 „Gyebnár József. Származása munkás, vagyona ismeretlen. Ellenforradalmi időkig MDP-tag, vezetőségi tag volt. Mostani pártállása ismeretlen, mert a vállalattól leszámolt és Debrecenbe költözött. Október 27-én az emlékmű ledöntésénél ő olvasta föl a követelt 16 pontot. [...] felesége fogóval csipdosta le a csillagot." Személyi adatok listája. NML XXXV. 61. r) 114., 85. f. Ez az acélgyári belső jelentés némileg ellentmond a publikált adatokkal, miszerint egy Gyebnár nevű diák olvasta föl a pesti ifjúság 16 pontját. Á. VARGA 1996,18. p. Bagó István vallomása azonban ez utóbbit támasztja alá: „... egy személy állt a szobron és a Talpra magyart szavalta. Majd egy fiatal diák 15-16 pontból [sic!] tartalmazó követelést olvasott fel. [...] a gyűlésen én is felszólaltam." NML XXV. 4. c) B 527/1957., 11. p. Mivel Bagó szemtanú és résztvevő volt, az ő állítását fogadjuk el, de ez a példa is mutatja, mennyire nehéz megbízni akár a kortárs forrásokban is. 125 Farkas Péter vallomása. NML XXV. 4. c) B 629/1957., 89. p. 126 Bagó Istvántól hallgathatták meg az igen egyszerű, mondhatni primitív viccet a „kancsillagról". Kihallgatása: Balassagyarmat, 1957. december 16. NML XXV. 4. c) B 527/1957., 11. p. 127 „Többen vertük le a szovjet feliratokat az emlékműről, de ezeket a személyeket nem ismerem, mert különböző helyekről voltak." ifj. Mészáros János kihallgatása, Salgótarján, 1957. október 23. NML XXV. 4. c) B 629/1957., 105. p. 36
