Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
fonhívásokat valóban lehallgatta-e a munkástanács gyors- és gépírónője, Szabó Aladárné,438 vagy ez is pusztán rágalom, amiben a kommunisták saját eszközei köszönnek vissza. Azonban nem csak a gyűlölködő röplapokra kell választ adni, de az sem elegendő, ha nem olvassák a párt lapjait. Idővel nyilvánvalóvá válik a figyelmes olvasó számára, hogy a helyi újságokból sugárzó derű és egyetértés mögött is a munkástanácsi hatalom fokozatos visszaszorításának kísérlete olvasható ki. A háttérben, az egyeztetéseken folyik a néma küzdelem a hatalomért. A munkástanácsban egyre inkább érezték egy acélgyári lap szükségét. „Dr. Horváth Gyulát november 10-e körül [...] Ponyi András nevű munkás, egyik tanácstag hozta hozzám azzal, hogy ő ismeri, és ajánlotta mint jó ismerősét."439 Ő maga november 19-re emlékszik: „Trezsnyik József [sic!] [...] üzent, hogy keressem fel őt az acélgyárban. Másnap reggel felkerestem őt [...] elmondotta [...], hogy újból megindítják az acélgyári újságot, vállaljam el ennek szerkesztését." A munkástanács 22-én nevezi ki szerkesztőnek,440 a „Salgótarjáni Acélárugyár Munkástanácsának lapja" azonban csak december 1-jén jelenik meg. Az engedélyt a megyei munkástanács adja meg hozzá.441 Nevét Tarjáni Acélakaratra változtatták, engedélyt 2500 példányszámra kaptak, s kb. 2000 példányban jelent meg. Felelős kiadója Óvári László lett.442 Trezsnyik úgy tapasztalta, hogy a munkástanács értelmiségi tagjai, köztük Óvári mérnök „irányították dr. Horváth működését".443 Az acélgyár munkásai igényelték a gyári lapot, de szerkesztésébe nem szóltak bele, abban inkább értelmiségiek vettek részt.444 Dr. Horváth Gyula ugyan munkáscsaládból származott, de ehhez nem párosult kommunista kötődés. Hallgatója volt a háború előtt a Hittudományi Főiskolának, a budapesti bölcsészkaron szerzett diplomát. 1949-ben népi demokratikus államrend elleni mozgalomban való részvételért elítélték 3 év 6 hónapnyi börtönbüntetésre. Szabadulása után ment a tűzhelygyárba dolgozni.445 A forradalom kitörését követően a Nógrád Népénél jelentkezik, 438 Jelentés az acélgyári „ellenforradalmárokról". NML XXXV. 61. r) 114., 86. p. «9 Trezsnyik Ferenc tanúvallomása. Balassagyarmat, 1957. november 22., 42. p. NML XXV. 4. c) B 374/1957. 440 Á. Varga 1996, 34. p. 441 Á. Varga - Pásztor 2002,236-237. p. 442 Dr. Horváth Gyula vallomása. Balassagyarmat, 1957. november 20., 9. p. NML XXV. 4. c)B 374/1957. 443 Trezsnyik Ferenc tanúvallomása. Balassagyarmat, 1957. november 22., 42. p. Uo. 444 Cikket írt a lapba egy Fehér Gyuláné nevű asszony is. Kérdés, hogy ő a rettegett karhatalmista, Fehér Gyula felesége-e, aki részt vett az acélgyári „ellenforradalmárok" begyűjtésében. Dr. Horváth Gyula vallomása. Balassagyarmat, 1957. november 20., 9. p. Uo. 445 Á. Varga 1996, 52. p. 107
