Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
vázát sem, amely azt kívánta volna, hogy az alapszerv a vállalaton belül működjék."426 Az acélgyár, úgy tűnik, a párthoz való viszony terén is példaként állt a többi salgótarjáni üzem előtt. A tűzhelygyár munkástanácsának elnöke vallotta: „A pártszervezés a novemberi hónapban nehezen ment az üzemünkben. Ezt akadályozták Hargitayék is, mivel ők úgy akartak a pártszervezéshez hozzáfogni, hogy a régi kommunistákat mellőzni kell. Erre engem Mar- czinek figyelmeztetett, hogy Hargitayék módszere nem lesz jó."427 Egy acélgyári mérnök miként gyakorolhatott hatást a tűzhelygyáriak pártszervezésére?! Az acélgyári párta la pszervezet - minden szervezkedés ellenére - csak december 19-én, másfél héttel a mindent eldöntő sortűz után tarthatta meg alakuló ülését. D) Média: lapkiadás, rádió, propaganda A III. 1. fejezetben kiemeltük a tömegtájékoztatás fontosságát. A média lehet a tömegek manipulációjának az eszköze, de a közhangulat, a közvélemény szócsöve is. Tapasztalhattuk, hogy a Tarjáni Acél 1956 során igen szókimon- dóan képviselte a gyári munkások kritikusabb elképzeléseit is. Vizsgáljuk meg, hogyan alakult a lap sorsa a forradalom heteiben, és a tájékoztatásnak, illetve a befolyásolásnak milyen más eszközei jelentek meg mellette! A szobordöntés másnapján, azaz október 28-án Hajdú József megszüntette a megyei laphoz tartozó acélgyári újságot. Ennek okaként ugyan a papírhiányra hivatkozott, mégis jól mutatja az eset, mennyire nem bízott az acélgyáriakban és lapjukban. Szerkesztőjét viszont, Fráter Lórándot átirányította a Szabad Nógrádhoz, hogy ott erősítse a párthű cikkírók körét, majd másnap elhagyta az országot.428 Trezsnyik Ferenc ellenben úgy emlékezett, hogy Fráter maga hagyta ott a Tarjáni Acélt és kérte felvételét a gyárba, fizikai munkára, amit meg is kapott.429 A szerkesztő valószínűleg nem dicsekedett el a Hajdútól kapott kinevezésével. Fráter Lóránd gyári alkalmazása persze, a sztrájknak köszönhetően, nem akadályozhatta munkáját a megyei lapnál, az acélgyárnak azonban egész novemberben nem volt saját újságja. A forradalom megyei lapja, a Nógrád Népe november 1-re született meg. Az átnevezett Szabad Nógrád régi gárdája most már szabadon és lelkesen áll 426 Á. VARGA - pásztor 2001, 360-361. p. 427 Szabó Béla tanúvallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Salgótarján, 1957. november 13., 9. p. NML XXV. 4. c) B 539/1957. 428 Á. Varga 1996,18-19. p. 429 Trezsnyik Ferenc tanúvallomása. Balassagyarmat, 1957. november 22., 42. p. NML XXV. 4. c) B 374/1957. 104
