Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején

lyet kellett volna adni az üzemben.417 E szempontot később is felemlegették, kifogásolva, hogy meghiúsult a többpártrendszer. A november 12-ei munkástanácsülésen például az „igen széles körű megvitatást Széky Miklós mérnök [...] azzal összegezte, hogy [...] A munkásság tiltakozik az ellen, hogy a gyáron belül politizáljanak, mert ott a jövőben termelni akarnak. [...] nem tartja kívánatosnak, hogy többfajta párt függetlenített funkcionáriusai megbontsák az alig megindult üzemi rendet a kapun belül. De nem is helyes, hogy az ígért négy helyett csak egy indul..."418

„Az acélgyárban az MSZMP szervezését november 8-án kezdtük meg" - vallotta Mátrai István géplakatos, aki előzőleg is a nagyüzem párttitkára volt. Tehát az Új Úton című pártlap megjelenésével egyidejűleg az üzemben is elkezdtek mozgolódni a párthű emberek. Gaál László meséli harminc évvel később: „November ötödikén vagy hatodikén kezdtük a munkát. Akkor még javában dolgozott a munkástanács. [...] Állt az üzem, hideg volt. Töprengtem, mit kellene csinálni? Elhoztam az öntödéből egy kokszkályhát, be- fűtöttem. Az emberek kezdtek odaszivárogni, melegedni. Egyre többen mertek hozzánk, kommunistákhoz odajönni. Mi persze nem késlekedtünk, előhozakodtunk a témával. Tizenheten mindjárt csatlakoztak hozzánk. Az ellenforradalom előtt 180 párttag volt a hideghengerműben. Aztán az ellen- forradalom alatt sorra hajigálták a kemencébe a tagkönyvüket. Ebből a helyzetből indultunk újra. De bíztunk, bízhattunk, mert az acélgyári munkások többsége nem tartozott a hőbörgők közé. Emlékeztem, hogyan álltak ellen a fasiszta fosztogatásnak. Amikor 1944-ben a németek szerelték le a gyárat."419 Miért tértek volna vissza a párt kebelére? Hatott a forradalmat a fasizmussal összemosó demagógia? Netán elvből? Vagy számításból? Az idő megszépíthette a munkásőr emlékeit; 1956 novemberében még nem számolhattak a kommunisták számottevő támogatottsággal az acélgyárban.

Hogy mennyire nem, arra bizonyíték a munkástanács november 12-ei ülésén felvett jegyzőkönyv: „A jelenlévők üzemenként számoltak be arról, hogy munkatársaik e tekintetben - az egy műszakban dolgozók vonatkozásában - megszavaztatták, és pl. az öntödéből csak kb. öten, de más üzemekből sem sokkal többen foglaltak a kapun belüliség mellett állást. Több hozzászóló azzal válaszolt, hogy ezt a kérdést eldöntöttnek kell tekinteni, mert különben a dolgozók zúgolódni fognak a tanáccsal szemben."420 A munkás417 A Nógrád Népe első számában, november 1-jén különálló cikkekben beszámolnak az MDP, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt újjászervezéséről. Érdekes, hogy a cikkek közül az első helyet és a vastagabban kiemelt címet a kommunisták rövidke cikke kapta.

418 Á. Varga - Pásztor 2001,360. p.

419 BERECZ 1986, 327. p.

420 Á. Varga - Pásztor 2001,361. p.

102