Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
pesti Központi Munkástanács és a munkástanácsok által hirdetett sztrájkok jelentették.407 Vitatták tehát többen is a munkástanácsok sztrájkhirdetési jogát, december elején mégis az acélgyáriak hívták fel telefonon a többi üzem figyelmét a megyei munkástanács által a Nagy-budapesti Központi Munkástanáccsal összhangban meghirdetett 48 órás sztrájkra.408 B) A SZEMÉLYI KÉRDÉSEK Egyes pártfunkcionáriusok gyors leváltásáról, alacsonyabb munkakörbe helyezéséről már volt szó. A kommunisták távoltartásáról később is biztosan elhangzott egy-egy megjegyzés: „Erdődi a kommunistákat nem engedte be a tanácsba azért, hogy a tanács tisztasága megmaradjon."409 A november 12- ei munkástanácsülésen egy bizottságot is létrehoznak, amely a leváltott pártfunkcionáriusok fizikai vagy hivatali állományban való alkalmazása felől volt hivatva dönteni. A bizottság létrehozására azért volt szükség, mert a munkástanács és elnöke meghasonlott e kérdésben, Magos Béla ugyanis maga határozott több leváltott személy nem fizikai munkakörben való alkalmazásáról. Ezen az ülésen végül a munkástanács szavazással döntött bizonyos személyek ügyében, egyeseknek felmentését, másoknak visszavételét megerősítve.410 A munkástanács lapja december 1-jén is nyíltan kiáll a leváltások helyessége mellett: „A gyár összes dolgozói, egyetértésben a munkástanács intézkedéseivel, helyesnek találták a leváltásokat..."411 Az üzemi szakszervezet - mint arról már volt szó az előző alfejezetben - köztudottan nem védte a munkásság érdekeit, hanem a párt szócsövévé lett a diktatúra éveiben.412 Hogy ne válhasson az üzemen belül a munkástanács ellenzékévé, biztosítania kellett a szakszervezetben is a munkásság demokratikus képviseletét. A november 29-én lezajlott szakszervezeti vezetőségi választást a munkástanács képviseletében Trezsnyik Ferenc vezette le. Miklós Mihály az addig funkcionáló szakszervezeti vezetőség nevében lemondott. A jegyzőkönyv szerint akkor nem tett semmilyen kifogást, utóbb még407 SZAKOLCZAI 2001, 81. p. 408 Szabó Béla tűzhelygyári munkástanácselnök tanúvallomása. Salgótarján, 1957. november 13., 7. p. NML XXV. 4. c) B 539/1957.; illetve: Salgótarján, 1957. augusztus 5. NML XXV. 4. c) B 374/1957. 409 Majcen Lajos tanúvallomása. Salgótarján, 1957. augusztus 10., 24. p. NML XXV. 4. c) B 473/1957. 410 Az ülés jegyzőkönyvéből: Á. Varga - Pásztor 2001, 361-362. p. 411 Október 23. Tarjáni Acélakarat, 1956. december 1., 2. p. 412 Végre ne csak szó legyen, hanem valóság a munkásság jobb élete. Tarjáni Acélakarat, 1956. december 1., 2. p. Közli még: Á. VARGA - PÁSZTOR 2002, 292. p. 100
