Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból

S ez nem is váratott magára sokáig. Kevéssel 9 óra előtt megérkezett a bál elnöke, egész családjával. A fejedelmi termetű bálelnöknét, Prónayné Máriássy Ilona úrhölgyet, midőn a bálterembe lépett, a Rákóczi-induló lel­kes hangján üdvözölte a zene, s a rendezőség őt helyére kísérve gyönyörű csokorral lepte meg, némi viszonzásul legalább azon nagy érdeklődésért, mellyel az ügy iránt viseltetett. Mert nemcsak ő ragyogott gyönyörű toalett­jében, nemcsak az ő ellentétekben oly rendkívüli módon kiváló arcán tün­döklőit a jókedv: ott láthatta városunk és a vidék színe-javát, mely nemzeti táncunk felzendülő hangjaira csakhamar pezsgő, nyüzsgő csárdásra kereke­dett. Sok volt a táncosnő; de legalábbis másfélszer annyi a táncos, kiket már a verseny is nagyobb tánckedvre tüzelt. A négyeseket a szünóra előtt 53 pár, mások számítása szerint még több is táncolta, mindannyiszor hatalmas csár­dással váltva fel e séta-táncot. A szünóra alatt volt a sorsjáték, melynek számait négy bájos Fortuna: Kovárcz Gizella, Luzsénszky Irma bárónő, Szontagh Márta és Tóth Nelli kisasszonyok húzták ki. Majd ismét a táncterembe vonuló ifjúság még nagyobb tűzzel, még ki­tartóbb lelkesedéssel fogott a tánchoz; távozni senkinek sem volt kedve, s még a harmadik négyest is két colonne-ban járták. Érdekes és fényes képe volt a nőválasztásnak is, midőn a hölgyek a táncrendezőség által felajánlott szép kokárdákkal tüntették ki lovagjaikat. S a jókedv nemcsak a negyedik négyesre is visszatartotta a kitartóbbakat, hanem a táncrend sorozatát egy gyors polkával és végre még egy csárdással meg is szerezte. Kell-e ennél fényesebb bizonyíték, hogy a bál minden tekintetben sike­rült? Annál nehezebb feladat a referens számára, hogy végül a megjelent hölgyei lajstromát egybeállítsa. Ne haragudjanak a véletlenül kimaradottak, de ki mondhatja azt, hogy mindenkit ismert? Ott voltak: ifj. Ádám Józsefné, Andrejcsik Románná, Bach Jánosné, Ba­lázs Antalné (Sipek), Ballus Györgyné, Bauer Zsigmondné, Beniczky Kál­mánná, Bukovszky Jánosné, Burián Jánosné, báró Buttler Henrikné (Lóc), báró Collas Róbertné, Fábián Gyuláné, Feigl Frigyesné, Galgóczy Antalné, Goldberger Dávidné, dr. Grossmann Ákosné, FIáhnel Pálné, Hajós Amália, Hudecz Miksáné, Hofbauer Lajosné, Illyefalvy Vitéz Lajosné, Ivánka Ödön­né (Karpegéc), Jatz Kálmánná, Jörg Józsefné, Kovárcz Emilné, Kovács Fe- rencné, ifj. Lederer Mórné, Loh Gusztávné, báró Luzsénszkyné (Osgyán), Mályusz Károlyné (Szakáll), Maricsek Ferencné, Mikula Endréné, Nádosy Gyuláné, Niernsee Józsefné, Paksy Győzőné, Pongrácz Ádámné (Lóc), Pró- nay Pálné, Pongrácz Edéné, Pokorny Józsefné, Potucsek Jánosné, Prohaszka Alajosné, Rachler Ferencné, Szigyártó Sámuelné, Sacher Gusztávné, Sacher Sománé, Szováthy Lajosné, Szőke Adolfné, Veress Imréné (Szakáll), Vidéky Adolfné stb. Továbbá: Bartholomaeidesz Lenke (Kálnó), Bauer Ilka, Bu­kovszky Etelka, Buttler Malvin és Margit bárónők (Lóc), báró Collas Helén, 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom