Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
A gácsi patika padlásának titkai
tos levél került elő. A kép korábbi tulajdonosa, az ugyancsak losonci gyűjtő, Oppenheimer Rezső fogorvos fia írta benne, hogy apja évtizedekkel korábban egy kitűnő önarcképet talált ott, »ahol a festő annak idején élt«. Ám ezt a művet később egy »képgyűjtő kollégájával elcserélte«".229 Mivel a kép története érdekes, idézzünk egy részletet Molnos Péter festményt bemutató írásából: „... a festmény a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található, korábban hamisnak minősített alkotás. E lakoni- kus közléssel ellentétben a raktárból kikért mű minden részlete arra mutatott, hogy a hagyományos beállítással, háromnegyed profilban megoldott portré mind festésmódjában, mind a felhasznált vászon és festék tekintetében tökéletesen analóg a Csontváry házvezetőnőjét ábrázoló két korai képpel, a gácsi évek során készült Fohászkodó öregasszonnyal és az Almát hámozó öregasszony című alkotással. Rövid kutatás után kibontakozott a kép története. Az MNG műtárgyleíró kartonjának tanúsága szerint a képet 1933-ban a Szépművészeti Múzeum vásárolta 280 pengős áron. A kartonon olvasható autográf feliratból azt is megtudhatjuk, hogy a festmény »Hamisítvány volta a mai napon megállapítást nyert. 1948. XII. 21. Pataki«."230 Az aláíró Pataki Dénes művészettörténész volt. A Szépművészeti Múzeum Adattára szerencsére a mai napig őrzi a vétellel kapcsolatos hivatalos dokumentumokat. A 629/1933-as iktatószámú, 1933. augusztus 25-én kelt irat arról tudósít, hogy dr. Büchler Gyula losonci illetőségű tiszti főorvos »Csontváry Kosztka Önarcképét és néhány festményének fényképét mutatja be; a festményeket cserélni vagy eladni kívánja«. A nyomtatványon olvasható feliratokból az is kiderül, hogy az üzlet szeptember 6-án megköttetett, s a felajánlott három festményért, az Önarcképért, a Madonnafestőért és az Ódon boltozatért alig egy hét elteltével Büchler úr 280, illetve egyenként 135 pengő vételárat kapott."231 Molnos Péter elképzelhetőnek tartja, hogy a festmény Kosztka Lászlót, „a festő apját ábrázolja, aki a kép készülte idején a hatvanas éveiben járhatott".232 Öreg halász (1902 körül): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre. Őz (1893 körül): Dr. Oppenheimer Rezső vásárolta meg. Feltehetően az özvegyétől, illetve a családjától szerezte dr. Szepesházy Kálmán gyűjtő, aki azt gyűjteménye részeként a szolnoki Damjanich János Múzeumnak adta át. 229 SOMOGYI F. Anikó: Egy Csontváry-festmény titkai. Magyar Hírlap, 2010. június 26., 13. p. (a továbbiakban: SOMOGYI 2010); VALACZKAY Gabriella: Eredeti a hamis Csontvá- ry-önarckép. Népszabadság Online, 2010. június 23., http://nol.hu/kult/20100623-ere- deti_a_hamis_csontvary-onarckep (a továbbiakban: VALACZKAY 2010). 230 Lásd még NÉMETH Lajos: A Csontvárynak „tulajdonított" képekről. In: GerlÓCZY- Németh 1984,150. p. 231 Molnos é. n. 232 Somogyi 2010; Valaczkay 2010. 71
