Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
A gácsi patika padlásának titkai
Olasz táj (1895 után): Dr. Oppenheimer Rezső vásárolta meg. Fia, Rudolf, Csehországba vitte magával, Opavára, ahol letelepedett. Romváry Ferenc adatai szerint ezután a prágai Juraj Steiner tulajdonába került.224 Olasz város (1901): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre. Ódon boltozat (1896 után): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre. A tulajdonosok között találjuk a budapesti Büchler Gyula nevét.225 Önarckép (1896 után): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre. Lehel Ferenc írta a képről: „Gyöngéd természetszeretete áhítattá emelkedett önarcképén, mely jóllehet a Hollósy-hagyomány bélyegét viseli magán, rajongó kifejezéssel többé nem növendék munkája, hanem érett művészé."226 Önarckép 2. (1893 körül): Az eredetileg hamisnak tartott képet Molnos Péter azonosította és mutatta be a „Legendák fogságában" című Csontváry-monog- ráfiájában. Eredeti tulajdonosa Oppenheimer Rezső, aki azután Büchler Gyulával cserélte el. „... a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában található, s a gyűjtő fia, Rudolf Oppenheimer által írt levélben a következőket olvashatjuk édesapja Csontváry-festményeivel kapcsolatban: »a képek kb. 35 éve vannak a tulajdonában, ott találta akkor, ahol a mester annak idején élt, volt még több kép tőle, sőt egy kitűnő önarckép is, amit egy képgyűjtő kollégával évekkel ezelőtt elcserélt, aki ennek helyébe egy neves festő képét adta«."227 Németh Lajos egykor így értékelte az akkor nem Csontvárynak tulajdonított képet: „A portré néhány vonásában hasonlít ugyan Csontváryra, de nem feltétlenül őt ábrázolja. A kép stílusa nem illeszkedik az oeuvre-be, de nem rokonul az állítólagos Csontváry-művek formajegyeihez sem. Mint kétes kép, nem került be az oeuvre-katalógusba, hiszen már egy 1948-as vizsgálat kiszűrte. Ennek ellenére a kép megérdemelné a komolyabb vizsgálatot. Stílusát tekintve azonban mindenesetre szórványnak minősül, külön kell tehát választani a többi állítólagos Csontváry-képtől."228 Szűcs György, a Galéria főigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban mondta el: „A múzeum kivételes memóriával megáldott, lelkes munkatársa, Dörögdi Éva segített megtalálnom a vétellel kapcsolatos iratokat, köztük azt az 1933-as dokumentumot, amely szerint Büchler Gyula losonci tiszti főorvos Csontváry Kosztka Tivadar önarcképéért 280 pengőt kapott a múzeumtól. Az MNG adattárában folytattam a nyomozást, ahonnan egy másik fon224 Romváry 1999,52. p. 225 Uo. 56. p. 226 Lehel 1998,83. p. 227 Molnos é. n. A szerző forráshivatkozása: Magyar Nemzeti Galéria Adattára, 17342/66. leltári szám. 228 Németh Lajos: A Csontvárynak „tulajdonított" képekről. In: Gerlóczy-NÉMETH 1984,150. p. 70
