Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

A gácsi patika padlásának titkai

A gácsi patika padlására „száműzött" Csontváry-képek ábécérendbe sorolt összeállítása alapjaiban Lehel Ferenc és Romváry Ferenc munkái, va­lamint a Losoncon összegyűjtött adatok alapján készült. Ablaknál ülő nő (1894 körül): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre. Fel­tehetően ez az a kép, amelyről Lehel Ferenc ezt írta: „... nagy gyöngédséggel és elmélyedéssel festette Csontváry azt a női arcképet, mely a gácsi gyógy­szertár padlásáról került elő".215 Almát hámozó öregasszony (1894 körül): Lehel Ferenc adatai alapján a padlás­ról került elő. Gácsi „kosztadónéját", Prazsenkánét ábrázolja.216 Athéni sétalovaglás, vagy másképpen Tengerparti sétalovaglás (1909): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre.217 Castellammare di Stabia (1902): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre. Délelőtti kis plein air Trauban (1900): Székely Sándor vitte magával Kecske­métre. Egy est Kairóban (1904): Székely Sándor vitte magával Kecskemétre. Festőlegény, vagy másképpen Madonnafestő (1896 után): A Romváry monog­ráfiájában Festőlegényként szereplő művet Székely Sándor vitte magával Kecs­kemétre. Tulajdonosai között találjuk a budapesti Büchler Gyulát is, akitől a Magyar Nemzeti Galéria vásárolta meg.218 Fohászkodó öregasszony (1894 körül): Dr. Oppenheimer Rezső vásárolta meg, gácsi házvezetőnőjét, özvegy Prazsenkánét ábrázolja.219 A családtól a pozso­nyi Szlovák Nemzeti Galériába került, amely azt a zólyomi várban berende­zett kirendeltségén őrzi. Nincs kiállítva. 215 Uo. 216 Uo. 83. p. 217 Romváry 1999-es könyvében Tengerparti sétalovaglás címen írja le a képet, máshol Athéni sétalovaglásként szerepel: „Föltételezhető, hogy Csontváry Gácsra még visz- szatért, hiszen a patikájától nem vált meg végleg, mivel csak bérbe adta. Mégpedig egy Székely Sándor nevű embernek, akitől két remekmű, a »Marokkói tanító« és az »Athéni sétalovaglás« vándorolt - előbb Bató József festőhöz, majd tőle 1922-ben - a Gerlóczy-gyűjteménybe." IBOS Éva: Kosztka tények - Csontváry legendák. Tisza­ié], 2011. december 22., http://tiszatajonline.hu/7pM08 ; MOLNOS Péter: A másik Önarckép, http://www.biralat.hu/tanulmanyok/a_masik_ onarckep.23.html (a to­vábbiakban: MOLNOS é. n.). 218 Feltehetőleg azonos a losonci Büchler Gyulával (esetleg annak leszármazottjával). Romváry 1999, 56. p.; Németh Lajos: A Csontvárynak „tulajdonított" képekről. In: Gerlóczy-Németh 1984,150. p. 219 Uo. 46. p. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom