Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
A gácsi patika padlásának titkai
A GÁCSI PATIKA PADLÁSÁNAK TITKAI A Csontváry festményeivel foglalkozó - főleg korai - tanulmányok szerzői gyakran jegyzik meg, hogy még előkerülhetnek lappangó festmények, melyek egyik lehetséges lelőhelyeként a gácsi patika padlását jelölik meg. Nem teljesen alaptalanul. A gyógyszertár utóéletéből tudjuk, hogy Csontváry nemcsak bérleti díjat kért a bérlőktől, de azt is, hogy fenntartsanak számára egy szobát, illetve hogy a padláson elraktározhassa az alkotásait. „Csontváry kikötötte, hogy gyümölcsérés idején lelátogathasson Gácsra, és a pesti műtermében nem férő tárgyai és festményei az ottani padláson maradhassanak. Székely gyógyszerész 1919-ben átköltözött Kecskemétre, és ott a városi gyógyszertárat bérelte. 1961-ben meglátogattam özvegyét Kecskeméten, lánya már akkor családjával Budapesten élt. Az özvegy még kitűnően emlékezett a gácsi időkre, Csontváry látogatásaira. Elmondta, hogy a kis szobát állandóan fenntartották számára, és nyárutón heteket töltött el velük."204 Székely Sándor felesége 1981 nyarán így emlékezett: „Gyógyszerészeti tárgyak nem, de a padláson több festmény és rajz is visszamaradt. Az egyik »egy nagy madarat« ábrázolt, a másik »őzet vagy szarvast«, egy meg »hegyeket vízzel«. Ruzsinszky Gyula halála után, úgy tíz évvel ezelőtt, kitakarították a házat és sok limlomot kidobtak. Ma már semmi olyan emlék sincs, ami Csontváryra vagy utódaira, a gyógyszerészekre emlékeztetne. Ugyanis Kornidesz gyógyszerész, amikor kiköltözött, minden gyógyszerészeti eszközt és bútort elvitt."205 A padláson maradt képek felkeltették néhány - főleg losonci - műgyűjtő érdeklődését, akik az itt talált képeket szentképekre vagy egyéb szolgáltatásokra cserélték el, illetve olcsón megvásárolták őket. Erre vonatkozó információk is olvashatók Zombori Lajos tanulmányában, amelyben Ruzsinszky Gyula így emlékezett: „A képek sorsa után érdeklődve elmondta, hogy dr. Oppenheimer fogorvos járt ki Gácsra, aki régen »anyuka« fogait kezelte. Akkor kapta édesanyja azt a szentképet, cserébe a kezelésért és egy Kosztka-ké- pért [Gém], ami jelenleg is a konyha falát díszíti. »Apukám kőműves volt, abban az időben nem voltak az emberek iskolázottak, nem tudták a dolgok történeti értékét.« Ruzsinszky néni szerint a gácsi várat ábrázoló festményt dr. Oppenheimer 1923-ban vitte el... Emlékei közt keresgélve Ruzsinszky néni elmondta még, hogy egy nőorvos, egy bizonyos dr. Büchler is járt ki hozzájuk 204 GERLÓCZY-NÉMETH 1984,140. p. Csontváry kiállításának katalógusai. Megjegyzések az 1930-as kiállításoz. 205 Zombori 1998,216. p. 64
