Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Függelék

A gyógyszertár megszüntetése után (ezt a falu közepére helyezték át) az épület az 1920-as években a Ruzinsky család tulajdonába került. Három test­vér osztozott a helyiségein, melyekben mindegyikük saját otthont alakított ki. A Csontváry-életmű egyik kutatója, Zombori Lajos, 1981 nyarán elláto­gatott Gácsra is, ahol megtalálta a gyógyszertár épületét, és így írta le a ház történetét: „A ház az ulica Mieru (Béke utca) 12. szám alatt van... Kívülről jeltelen, olyan, mint a környező régi házak egyike. Sem a kapun, sem a ház falán nincs arra történő utalás, hogy Csontváry évekig itt élt, és hogy egykor itt gyógyszertár működött. Magas, elöregedett deszkakerítés takarja el a kí­váncsi szemek elől a ház egy részét és az udvart... Gyula elmondta, hogy a mostani konyhát és az utcai szobát az édesapja építette hozzá. Ezután egy nagyobb szobába vezetett, és szerinte: »itt volt a gyógyszertára, azzal a különbséggel, hogy ott (az ajtóval szemben) volt egy hosszúkás, rácsos ablak, amelyen keresztül nem volt átjárás [a kertbe].« ... Az eredeti ajtó tulajdonképpen az utcafronton volt... Ezt az átalakítás során áthelyezték, most a rövidke folyosóról közelíthető meg... A gácsi épü­let az eredetihez képest kissé megváltozott, mert elöl hozzáépítettek, és a je­lenlegi konyhát és az utcai szobát itt alakították ki. Az utcára néző oldalon eredetileg volt egy nagy ajtó, amelybe kis faablak volt beépítve. Ha éjjel jöt­tek Kosztkához, nem nyitott ajtót, hanem a kis ablakon keresztül adta ki a kért gyógyszert."267 Az épülethez tartozó kertek közül az egyik a ház mögött, a másik a főút szomszédságában volt. Az utóbbi nagyobbik részét 2009 tájékán eladták, te­rületén egy emeletes lakóház épült. A kertekben eredetileg sok gyümölcsfa (főleg szilva) állt, ezeket fokozatosan kivágták. A házat - rossz állapota mi­att - az 1980-as évek végén le akarták bontani, telkeit felosztani. Erre csak az 1989-es társadalmi és politikai változások miatt nem került sor. Losonc Virágzó gazdasági, kulturális és társadalmi élete miatt a 19. és 20. század fordulóján a Gácstól keletre, tőle kb. 7 km-re lévő várost a Felvidék Debrece­nének, Kis-Budapestnek is nevezték. A városra vonatkozó első utalást Esterházy Pál 1696-ban megjelent Mennyei korona című munkája tartalmazza, amely szerint 1128-ban Losson- czy Lampert nádor volt az ura, aki Losoncon templomot épített. A történet inkább legenda, mint valóság, de tény, hogy egyháza 1190-ben már létezett, és az esztergomi érsekséghez csatolt nógrádi főesperességhez tartozott. Lo­sonc 1299-ben már szabadalmas város, korcsmáltatási és húsvágási joggal, 267 Zombori 1998, 216-218. p. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom