Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
Gács 1853-ban lett újra járási székhely, amely szerepét egészen az első világháború végéig megtartotta egy nagy- és hét körjegyzőséghez tartozó 39 kisközséggel. „A járás területe 94 023 katasztrális hold, lakóházak száma 3527, és a lakosság 20 965 lélek. A népességből 1177 magyar, 71 német, 19 527 tót, 8 oláh, 182 egyéb; magyarul beszél 4606, ír és olvas 11 599; római katolikus 8309, görög katolikus 3, református 29, ágostai hitvallású evangélikus 12 417, görögkeleti 2, izraelita 204, egyéb 1. Ma a lakosság 21 204 lélek."257 Ami a község lakosságát és nemzetiségi összetételét illeti, csak néhány adat áll a rendelkezésemre. 1869-ben 1211-en éltek itt, 1880-ban (tehát 4 évvel Kosztka Tivadar letelepedése előtt) 1256 lakójából 969 volt szlovák és 167 magyar, 1900-ban az 1251 lakosból 560 szlovák, 637 magyar. Vallási tekintetben népessége evangélikus, katolikus és zsidó. Utóbbiak lélekszáma 1851-ben 47, 1861-ben 57 fő, s körülbelül ebben a nagyságrendben maradt egészen 1944-ig, amikor többségük a holokauszt áldozata lett. A zsidó hitközség erősségét jelzi, hogy volt zsinagógájuk, amelyet Kosztka Tivadar ottléte alatt avattak fel, 1890. szeptember 5-én. Zárásul idézzük Kosztka Tivadar Gácsot (is) bemutató írásainak néhány részletét: „Gács határozottan iparos város, itt van a finomposztó- és pokrócgyár, van műmalma, van 100 családnál több fazekasa, kik az Alföld felé gravitál- nak. Iparcikkeiket a magyarok lakta vidéken árusítják el; a felvidéki tót ajkú nép pedig többnyire juhtenyésztéssel foglalkozik, juhállományát az Alsó- Duna vidékéről fedezi, s mindezek a magyar nyelvet csak elvétve, s csakis kiszolgált katonák, némileg beszélik."258 „Gács Losonctól nyugatra egy óra járás távolságban,259 a hegyes vidéknek egy kiemelkedő pontján, vár alatt épült, s alig kétezer lelket számláló községében van egy pokróc- és finomposztógyár is, mely úgy a község, mint a vidék munkásosztályának is nagy részben napi kenyeret adni hivatva van. Gács községben vannak települve a régi modern fazekasok, s ezeknek száma a községben döntő szerepet képvisel olyannyira, hogy különcködésükkel máig is céhmester alatt állanak, s csak ezt ismerik el feljebbvalóiknak, híressé váltak nem a haladásban, hanem a civilizációtól való visszamaradásban. Ezen kb. száz családra menő fazekasok ma már a gyári s a modern ízlésű hasoncélú iparcikkel szemben leszoríttattak a piacokról, fazekaikat potom áron vesztegetni kénytelenek, s így a legnagyobb erőfeszítéssel 257 Uo. 11. p. 258 Kosztka Tivadar: A magyar nyelv és az iskola. Losonc és Vidéke, 1885. június 28., 2. p. 259 Losonc központjától kb. 7 km-re. 84
