Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Függelék

emlék. Különleges, egyedi építészeti módszerrel készült, melyet sokan az egyiptomi piramisok építéséhez hasonlítanak. Gondozzák és ápolják a For- gáchok sírkertjét is, amely ettől néhány méterre helyezkedik el.

A temető előtti, Ógács felé vezető főúton haladva, a Tugár patak hídja mögött, jobb oldalon áll a környék legrégebbi, 1350-ben épült temploma, mellette a vasszög nélkül készült fa haranglábbal. Csodálatos szépségű, szigorúan védett műemlék. Itt volt Miessl Zsigmond plébános székhelye.

Az uradalmat Forgách Zsigmond II. szerezte meg a Losonczy Annával 1589-ben megkötött házassága révén: Losonczy Anna 1593-ban megírt végrendeletével teljes vagyonát férjére hagyta. A környező községek közül Abelfalva, Galsa, Lehotka, Lupocs, Madácsi, Miksi, Apátfalva, Prága, Ógács és Tugár tartozott hozzá. Gróf Forgách János 1776. február 15-én adta ki Gács város ötvenhat pontos, szlovák nyelven írott szabályrendeletét. A tizenegyedik pontban leírt városi pecsét körfelirata „Concordia res parvae cresent" („Egységgel a kis dolgok is naggyá válnak"), amellyel összetartásra kérte az itt élőket.252

Gács hosszú időn keresztül jelentősebb volt, mint Nógrád városi rangot nyert településeinek többsége. Ezt sejteti Vályi András rövid, 1796-ból származó leírása is: „Mezőváros Nógrád vármegyében, földesura gróf Forgách uraság, lakosai katolikusok, fekszik Losonchoz Vi mértföldnyire, kies helyen épült, 's különbféle fábrikákkal díszesíttetik és gazdagíttatik, posta is van benne. Határja középszerű, posztó, papíros 's nemkülönben őrlőmalmai is vágynak, tulajdonságai jobbak, mint Balassagyarmatnak, erdeje nagy, első osztálybéli."

Egy évszázaddal később, Nógrádot bemutató munkájában Mocsáry Antal is írt a községről, nagy figyelmet szentelve a várkastélynak, s csaknem kötetnyi terjedelmet a Forgách-családnak.253

Pesty Frigyes, a temesvári születésű tudós és történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az 1860-as évek elején határozta el, hogy összegyűjti az ország helyneveit. A nógrádi települések közül a Gácsra, illetve Gácsfalura vonatkozó kérdőíveket 1864 augusztusában töltötték ki.254 Többek

252 Miroslav Eliáö: Forgáchovci. Sl'achticky rod z Gymesa (Forgáchok. Nemesi nemzetség Ghymesről). OZ Forgách de Ghymes, Trencín, 2010 (a továbbiakban: ÉLIÁS 2010), 151. p.

253 MOCSÁRY Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statisztikai es- mertetése. Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény, 1982. Gács: 1. kötet, 104-109. p.; Gács vára: 3. kötet, 90-113. p.; Ghymesi és gácsi Gróf Forgách gyökeres és régi Família' kezdetének, nagy embereinek, 's egyszer s' mind jeles történeteinek előadása: 4. kötet, 35-226. p.

254 Pesty Frigyes nógrádi gyűjtése csak kéziratban maradt meg, amelynek eredeti példányát a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Mikrofilmes változata elérhető a Nógrád Megyei Levéltárban is.

82